Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Kürti László: A Kiskunság táncai – antropológiai reflexiók egy régió tánckultúrájáról
Kürti László A játékos és rituális táncok kiskunsági esetleges kiáramlását, hatását sem árt közelebbről megvizsgálni. Orgovány - amely a török kiűzése után Kecskemét majd Kunszentmiklós pusztabirtoka volt - lakodalmain táncolták a „szakácsasszonyok táncát", ami a vacsora utáni első táncot jelentette, de a „menyecsketáncot", valamint a pantomim elemekkel tűzdelt „medvést" is.233 A bócsai lakodalomban külön „menyasszonytánc", „menyecsketánc" és a maskarások tánca járta, s ez a hármasság a fü- löpszállási lakodalom jellemzője is egyben.234 Bócsán kedvelt tánc volt még a „kispárnatánc" és éjfél utáni játékok közt a halottasjáték, valamint a „medvés játék"; mindhárom a soltvadkerti és bodoglári lakodalmak kedvelt táncai közé tartozott.235 A párnatáncot a dorozsmai telepítésű Üllésen is kedvelték.236 A halottasjáték és a temetés utáni torozás alkalmával történt táncolás között talán kapcsolatot is tételezhetünk fel vizsgált kiskunsági területünkön, sőt annak meghatározó mezővárosában, Kecskeméten is. Nem szabad az összehasonlító vizsgálatkor kihagynunk a szomszéd települések, például Kecel vagy Akasztó tánchagyományát. Az előbbi táncanyaga - talán éppen a Kiskunság és a Kalocsai Sárköz közt elfoglalt határhelyzete miatt - gazdagnak tűnik, különösen a Felső-Kiskunság egyes településeinek szegényesebb táncéletéhez képest.237 Érdekesen: a keceli zenei anyagban Szomjas-Schiffert György éppen a kiskunsági pásztorhagyomány hatását mutatta ki!238 A településen divatban volt a menettánc, a maskarások táncjátéka, a gyermekverbuválás, a körverbunk, a rituális táncok közül a gyertyástánc, az eszközös-mutatványos táncok közül pedig a seprűtánc.239 Akasztón a menyasszonytáncot „sortáncnak" nevezték, és a rituális tánc vezetése az öreg vőfély feladata volt.240 Ezen közösségek táncainak ilyen fokú hasonlatossága adódhat természetesen a környező települé233 SZOMJAS-SCHIFFERT György 2006 64-65. 234 SZOMJAS-SCHIFFERT György 2006 60. 235 SZOMJAS-SCHIFFERT 2006 56-61. 236 NAGY Netta 2004 237 A település tánchagyományának első alapos leírása Pálfy Gyulától származik PÁLFY Gyula 1979,1984 238 SZOMJAS-SCHIFFERT György 19841012. 239 LUGOSSY Emma 1956 443., 487; SZOMJAS-SCHIFFERT György 2006 48-50. 240 SZOMJAS-SCHIFFERT György 2006 42. sek szokásainak, táncainak átvételéből is.241 Nyomatékosan kijelenthető azonban, hogy az átadás-átvétel dialektikus folyamata feltételezi az állandóan oda-vissza ható kulturális javak kicserélődését; mind a kiskunmajsai és kiskundorozsmai lakodalmi „sortánc" például a szegedi nagytáj „sortáncát" idézi fel, ahogyan a keceli is.242 A kiskunsági tánckultúra sokkal közelebb áll a szegedi nagytájéhoz, mint a nyugati dialektus közeli (Sárköz, Kalocsa-vidék, Solt és Tápió vidéke) régióihoz - ez világosan megmutatkozik nemcsak a felsoroltakból, de más területeken is, amit úgy a néprajzkutatás és népzenekutatás, mint a népnyelvi kutatás alátámaszt. Természetesen annak kérdése, hogy olyan rituális táncok, mint például a gyertyástánc vagy a mutatványos táncok közül a párnatánc vagy kisszéktánc éppenséggel a Kalocsai Sárköz vidékéről, vagy inkább Szeged környékéről érkezett volna a Kiskunságba, netán a távolabbi északi területek hasonló táncaival állnak szerves kapcsolatban, ma már hiábavaló kutatásnak tűnik feltáró munka hiányában. A gyertyástáncot csak a régió legészakibb településén, Kiskunlachá- zán gyűjtötték fel, viszont Kecel távolsága igen nagy ahhoz, hogy a direkt átadás-átvételt automatikussá tegye.243 Tényként kell tehát elkönyvelnünk azt, hogy szinte minden fontosabb táncforma (tánctípus?) megtalálható úgy a Kiskunság - igaz gyéren és szegényesen fel241 Hasonló elterjedésre és kapcsolatrendszerre utalt Martin György a sándorfalvi Kiss Mátyás táncait elemezve, megállapítva a motívumok nemcsak dunántúli, de bácskai, és erdélyi párhuzamait is. MARTIN György 1978-1979 242 FELFÖLDI László 1978-79 914; SZOMJAS-SCHIFFERT György 1994 74-84. 243 Érdekes ebből a szempontból, hogy Szomjas-Schiffert és mások köztük Bodor Anikó, Kiss Lajos és Lugossy Emma a lakodalom alkalmával járt gyertyás - és kontyolási táncot Kalocsa környékinek illetve kiskunságinak tudták be. Erre egy dallam (Este van, este van) valóban bizonyítékként szolgál, és amire Kece- len a gyertyástáncot járták. SZOMJAS-SCHIFFERT György 2006 50. A dallam felbukkant délen a vajdasági Bácskertesen lakodalmas énekként, BODOR Anikó 2003 134. Az ének kissé eltérő változatát Szomjas- Schiffert György valóban felgyűjtötte Kiskunhalason, ahol viszont sem a gyertyástánc, sem pedig konytolási tánc nem élt. így megtévesztő Lugossy Emma és Bodor Anikó „kiskunsági" jelzője LUGOSSY Emma 1956 408. Az viszont, hogy az éneket a kiskunhalasiak átvették környezetükből, de nem a táncot, jól mutatja azt, hogy a tánc és az énekek együttes átvétele nem törvényszerű. 206
