Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Régészet–Antropológia - Somogyvári Ágnes: Középső bronzkori temetkezések Kiskunfélegyháza határában
Cumania 27. Somogyvári Ágnes KÖZÉPSŐ BRONZKORI TEMETKEZÉSEK KISKUNFÉLEGYHÁZA HATÁRÁBAN 2008-ban került sor a Beregsurány és Algyő között tervezett földgázszállító vezeték nyomvonalában a megelőző régészeti feltárásokra. A vezetékfektetés négy megyét, Szabolcs- Szatmár-Bereget, Hajdú-Bihart, Bács-Kiskunt és Csongrádot érintette. Az akkor érvényben lévő örökségvédelmi törvény alapján a munkák elvégzésére a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat volt jogosult. A Szakszolgálat a feltárás lehetőségét átadta az érintett négy megyei múzeumnak, így az ásatásokat a megyei múzeumok alvállalkozóként végezték el. A vezeték Bács-Kiskun megyei szakaszán - az előzetes felmérések alapján - tizenhat lelőhelyen összesen 19 050 m2-en terveztük a feltárást. A nyomvonal humuszolása során nyolc új lelőhely vált ismertté, továbbá két lelőhelynél, ahol a szakhatóság kiemelt figyelést írt elő, ugyancsak szükségessé vált a feltárás. Összességében így 26 lelőhelyen 40 825 m2 feltárására került sor. Mivel a feltárások területe csupán a vezetékfektetéssel bolygatott 5 m-es szélességre korlátozódott, teljességgel esetleges volt, hogy milyen lelőhelyrészek estek a feltárandó keskeny csíkokba. A 26 lelőhelyen több korszak változó mennyiségű leletanyaga került elő. Négy lelőhelyen tártunk fel őskori (középső és késő bronzkori) telepjelenségeket, valamint temetőrészletet, tizenhat lelőhelyen szarmata településrészeket és temetkezéseket, három lelőhelyen késő avar telepet és temetkezést, tizenkét lelőhelyen Árpád-kori, egy esetben pedig késő középkori telepjelenségeket. A megelőző feltárásra kijelölt lelőhelyek egyike volt a Kiskunfélegyháza-Csányi-tanya D (MOL KKF7.) nevű lelőhely. Itt 2008. május 13-án kezdődött el a július 15-ig tartó feltárás. A két hónap alatt 5 231 m2 feltárására került sor Rosta Szabolcs vezetésével.1 Több kor1 Köszönöm Rosta Szabolcsnak, hogy az előkerült urnasírokat feldolgozásra átadta. szak emlékanyagát tárták fel az 5 méter széles és több mint 100 méter hosszú területen. A bronzkor időszakán túl szarmata telepjelenségek és temető, valamint két avar sír, továbbá Árpád-kori település került elő. Bronzkori leletanyagot 16 gödör tartalmazott, az előkerült leletanyag gyér és nagyon rossz megtartású volt. A bronzkori gödrök mellett hét, a Vatya- kultúrába tartozó urnasír is előkerült.2 A lelőhely maga Kiskunfélegyházától ÉK- re található, a Félegyházi tanyák nevű határrészben (1. ábra). A területen ÉNy-DK-i irányú, a környezetükből enyhén kiemelkedő homokdombok találhatók, tengerszint feletti magasságuk 93-94 m körül változik. A területen mezőgazdasági művelés folyik, ezt a területrészt is folyamatosan szántják. Az egyik ilyen homokos hát D-i lejtőjén, egy mélyfekvésű, vizenyős terület DNy-i szélén jelölték ki a gázvezeték nyomvonalát, és itt került elő, valószínűleg egy nagyobb kiterjedésű temető részét képezve, a hét urnasír. A sírok leírása 1. sír. - 102. objektum A sírt humuszolás során találták meg, a korábbi szántások már megbolygatták. Sírfolt a nyesés után sem rajzolódott ki, így a sír bontására az urna alakját követve került sor. Az urnából a hamvak3 mellől egy tál, valamint egy kis fülesbögre került elő összeroppanva. Urna: A nagyméretű, sárgásbarna színű, szürke foltos urnából csupán a has része maradt meg. Keskeny talpon áll, hasa enyhén öblösödik, tojásdad alakú, hasán ujjbenyo- mással tagolt borda fut körbe, a bordadísz fölött két kis szalagfül maradt meg. Valószínű2 A leletanyag a Kiskun Múzeumban található 2008.7.1- 1386. leltári szám alatt. 3 HAJDÚ Tamás 2016. A hamvak vizsgálatát Hajdú Tamás végezte el, tanulmánya jelen kötetben olvasható. 19
