Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Kürti László: A Kiskunság táncai – antropológiai reflexiók egy régió tánckultúrájáról
Kürti László jön s azután kiáltsák meg: a ki az Tornak alkalmatosságával Tánczol, eképpen 's még ennél is keményebben büntettetik".83 A büntetéseknek nem sok foganatja lett, egy 1732-es végrendeletben olvashatunk az elhunyt ama akaratáról, amelyben egy tehén levágását hagyta utódaira a tor méltó megünneplésére.84 Érdemes említeni, hogy a kecskeméti vezetőség folyamatosan tiltotta nemcsak az erkölcstelennek ítélt szokásokat, de a református diákság zenés-táncos mulatságait is pénzbüntetés, vesszőzés és kitiltás terhe mellett. A Református Iskola jegyzőkönyvei szerint például 1826- ban egy diákot azzal vádoltak, hogy „Poéta társával a' Czimbalmos Kotsmába ment, hol serezett, borozott, a' Kurvákkal tánczolt, 's mulatozott, pénzit vesztegette és estvei 8. órakorjött haza az Oskolába, a' mikorr már annyira meg részegedéit, hogy hányt is".85 A 19. századi páros táncról is hírt kapunk Vahot Imrétől, aki Kecskemét és pusztáinak leírásakor említi annak „lötyögtetős" formáját, ami valószínűleg sajátos lehetett (egyébként nem lett volna értelme említeni). Vahot szavaival: „A kecskeméti nép szinte híven megtartja a (verbunkos táncokra jellemző) hármas tempót, s a lötyögtető-nek nevezett táncz is igen szép, ügyes és sajátságos".86 A város verbunkos zenéjéről és táncáról fennmaradt emlékek jól ismertek; a város történetét versbe szedő Szokolay Hártó János (1781-1853) is felfigyelt erre, amikor a következőképpen kommentálta a hagyományt: „Toborzó vagy táborozó névvel nevezték ős apáink a' hadra menő vitézek tánczát. Ma így nevezik a' németesen úgy mondatott Werbungos t.i. azon nyalka sinóros ruhás, csörgős sarkantyús, lobogós sárgaveres tarka zsebkendős gyaloghuszárt, ki egy markában félig kiivott boros butelliával, másikban a' czifra káromkodásokhoz és rakontzátlan versekhez pattogtatásra szorított újjakkal ujjon83 SZTRINKÓ István 1986 373. Szabó Kálmán tanulmánya 1934-ben jelent meg nyomtatásban először. 84 SZTRINKÓ István 1986 373. 85ITZÉS Mihály 1987 346. Egy lajosmizsei kitalált történet szerint a helyi Földeáki (Feídeáki) csárda nevét arról kapta volna, hogy az átutazó diákok rendszeresen ott tivornyáztak - mivel Kecskeméten tiltott volt - és egyikük az ajtóban őrt állva „Föl-diákok" kiáltással tudatta a város hadnagyainak megjelenését. 86 ITZÉS Mihály 1987 353. gatva a' bámész pimaszok szőrös füleikbe a' katonai gyöngy élet hangos dicséretét".87 Kecskemét összefonódását a Kiskunsággal a történeti verbunkos megléte is erősíti, annak ellenére, hogy a közismert énekszöveg (Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját) nem tekinthető helyi produktumnak és főleg nem népi, hanem inkább korabeli populáris költészetnek.88 A 19. század első évtizedeiben publikált és kéziratos kiadványokból köny- nyen felismerhető a szöveg számos változata a magyar nyelvterület különböző részein. Egy ismert dunántúli variánsban például a Balázs-járás szokását ismerjük fel a szöveg mondandójában (Kiküldötte Balázs püspök nyalka verbunkját)?9 Egy másikban pedig a király, a kiegyezés után pedig a „jóságos" Ferencz József került helyére (Kiküldötte már az király, nyalka verbunkját, Kiküldötte Ferencz József már az nyalka verbunkját).90 A szövegek variálódása mindenesetre a korai 19. századi verbunkoszene és tánc népszerűségére utal, annak ellenére, hogy maga a dallam a 17-18. századra visszamutató Tyukodi-, illetve a Rákóczi-nóta daliamkor újabb változata.91 Nagy hiányossága a néprajzi és népzenei kutatásnak, hogy a Kecskemét környéki táncok rendszerezett felgyűjtésére csak a 20. század közepén került sor, amikor már csak töredékeiben lehetett a múlt emlékeit megmenteni. Martin György és Halmos István 1960 szeptemberében végzett terepmunkát Kecskeméten, amikor megrendezett táncalkalom keretében filmfelvétel is készült.92 * * A gyűjtés 87 Szokolay Hártó János munkája a „Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése azaz: régibb kori és jelen állapotának lehető hív előadása" 1846- ban jelent meg nyomtatásban Kecskeméten. A szerző munkásságát ismerteti OROSZ László 1989. 88 Érdemes lenne a verbuválás különféle köszöntő és búcsúzó verseinek összehasonlítását elvégezni. 1793-ban a kecskeméti testőrkapitány, Török István egy búcsúszózatot írt a kiskun kerületből verbuvált újoncoknak „Vitéz kunok meg nem unok" kezdettel. 1794-ben a verbuváltakat Professor Méhes István búcsúztatta el Kunszentmiklóson, és versének első sorából („Rajta pajtás, nagy a hajtás, indulj a' Frantziának") kiérződik a verbunkoszenékre komponált különféle szövegek íze. ILLYÉS Bálint 1976102-104. 89 Noszlopi (Veszprém m. gyűjtés), ORTUTAY Gyula - KATONA Imre 1970II16. 90 STOLL Béla 2005 91 WILHELM András 2003164-165. 92 Egy korábbi (1956-os) pásztortánc film a Népművelési Intézetben a P 351-es számmal került leltározásra. L. KAPOSI Edit - MAÁCZ László 1958 250. 188
