Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Kürti László: A Kiskunság táncai – antropológiai reflexiók egy régió tánckultúrájáról
Kürti László tánckultúráját, hogy további bizonyítékot kapjuk, miért tarthatatlan a dunai vagy nyugati táncdialektusba való besorolása. A KISKUN TELEPÜLÉSEK TÁNCAI Apaj, Apajpuszta. Apaj csak 1985 óta önálló község, korábban Dömsödhöz tartozó uradalmi (Koháry, Podmaniczky) pusztai birtok volt. Jelenlétét a kiskunsági táncok tárgyalásánál egyedül az indokolja, hogy a közeli Kiskunlacháza, Kunszentmiklós és más kiskun település pásztordinasztiáiból kerültek a pásztorok az apajpusztai ménesekhez, csordákhoz.53 A pusztán 1953-ban a Népművelési Intézet megbízásával készült egy igen értékes film, amelyben Bábel Imre csikósszámadó névnapját ünnepelték a környékbeli pásztorok. Szőts István filmjét (Névnap a cserénynél) Raffay Annával és Kiss Mártával együtt készítette.54 A rugós Bolex filmfelvevő maximum harminc másodperces forgatást engedett egyszerre, de ez is elegendő volt arra - természetesen ez feltételez egy elsődleges tudást a táncról és a kontextustól -, hogy a filmen látható snittekről képet alkothasson a kutató a tánc meghatározó mozdulatairól és jelleméről. A pásztorok közös tánca teljesen amorfnak tűnik, de éppen ez ennek a táncnak a sajátossága. Megfigyelhető a pásztorok jókedvének eredménye: mindenki táncol mindenkivel, a verbunk, a csárdás és a pásztortáncok formái és lépései keverednek, de egészében egyik tánc sem különíthető el vagy azonosítható. A férfiak egyedül és csoportosan táncolnak, néha kézfogással kis kört alakítva, közepén az ünnepelt, Bábel Imre áll.55 53 Az 1920-30-as években Berényi József maga is több társával együtt pásztorkodott Apajon, Bábonyon, Sarlósáron, és Kunadacson. Berényi József interjú, 2004. De még történeti adat is alátámasztja Apaj és Bábony kiskun kapcsolatát. Egy 19. századi dokumentumból kitűnik, hogy az apaji és tassi marhák úsztatását kun- szentmiklósi pásztorok végzik. ILLYÉS Bálint 1976 205. 54 Raffay Anna visszaemlékezése a Szőts Istvánnal való forgatásokra a MetroPolis, 1999 őszi számában jelent meg, „Néprajzi motívumgyűjtés 1952-1955", http:// emc.elte.hu/~metropolis/9802/rafl.html (letöltés dátuma: 2015. november 15.). 55 Raffay Anna 1953-ban fényképezte le Bábel Imrét lovon a következő megjegyzéssel: „A híres Bábel család legidősebb tagja, ma éjszakai őr az állami gazdaságban, de a lovon még majdnem most is ő ül a legjobban a csiVáltozatos taglejtés, gesztusok nem hiányoznak mozdulataikból; kezükkel integetnek, csapásolnak, sokszor megfordulnak, lábukkal dobognak. A földön elhelyezett boroshordó és poharak közt is ügyesen lépegetnek. Körben, párosán, összefogva járják, néha kalapjukat is játékos eszköznek tekintik, leveszik fejükről, integetnek vele, és átveszik a lábuk alatt. Majd a nők is bekapcsolódnak, és párban táncolnak, egy esetben két férfi és egy nő hármas táncát látjuk. A tánc valóban igazi improvizáció és megtestesíti a pásztorokról kialakított klasszikus szabad táncolás művészetét. Fülöpháza. Fülöpháza 1907-es önállósága előtt Kerekegyháza és Fülöpszállás pusztája volt. A településen először és utoljára 1960- ban folyt filmes néptáncgyűjtés, amiről Martin György csak annyit jegyzett fel, hogy a táncanyag „átlagosnak mondható".56 A főleg pásztorokból (juhász, csikós) verbuvált táncosok csárdást és férfi szólótáncokat táncoltak (csárdás zenére), majd párosán, nővel együtt folytatták. Az egyik jelenetben egy férfi üveggel a kezében táncol, egyik mozdulatával az üveget csizmájához érinti. A felvett táncolás változatos formát mutat; egyedül, párosán csoportosan, néha két férfi táncol együtt, mintha nő és férfi járná. A férfiak csapásolnak, bokáznak, forognak, keresztezőt, hegyező és guggoló motívumokat használnak táncuk közben. Ha párban, nővel táncolnak, a kéz- és vállfogások különböző módozatait váltogatják. A csárdás és a férfi szólótánc mellett lefilmeztek még egy „oláhost", amelyet hat férfi járt sok lépéskombinációval és csapásolóval, néha még ketten egymással szemben is; de a táncot férfi és nő párban is eljárta. Gazdag motívumkészlettel kósok közül". A csikósszámadóról készült két fénykép Néprajzi Múzeum fényképgyűjteményében található NM F 113894-es és 113895-ös leltári jelzettel. Apaj község képviselője és alpolgármestere, Feith István egyik versében (Gangos csárda) Bábel Imrének állít emléket. Ehhez a családhoz tartozott id. Bábel József az 1950-es évek neves díjugrató lovasa. 56 MARTIN György „Jelentés az 1960. IX. 9 - IX. 16-ig tartó Kecskemét környéki néptáncgyűjtésről". Magyar Tudomány Akadémia, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Zenetudományi Intézet, Népzene- és Néptánckutató Osztály Archívum, 715. A gyűjtés Martin György és Halmos István munkája, akik a településen 1960. szeptember 15-én jártak. A némafilmre felvett tánc a ZTI Ft. 465-ös számot viseli. A megrendezett táncfelvétel a Gólyás tanyán történt, egy hegedű, tárogató és dob zenekísérettel. 184
