Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Bereznai Zsuzsanna: Madonna Modesta Kecskeméten – avagy egy reneszánsz anekdota világjárása
Madonna Modesta Kecskeméten - avagy egy reneszánsz anekdota világjárása csak virágzik, meghozza pirosló körtéit, és soha nem vesszük észre, hogy ott rohadnának el a gallyak közt. Valaki mindig letépi, megeszi. Hidd el nekem, bátyó." Mikszáth nem véletlenül ismétli meg kisebb módosítással a körtefa-szimbólumot egy köteten belül mindkét román tárgyú elbeszélésében, hisz a románlakta hegyvidékek vándorainak szomjúságát enyhítő útszéli gyümölcsfát Jósika Miklós is megénekli egy erdélyi táj leírásában, sőt Mihail Beniuc népi ihletésű versében, Az útszéli almafában (Marul de lingá drum) is megjelenik ez a kép:63 „Út menti almafa, szabadon állok, ágaim piros gyümölcsöt kínálnak. Jöjj, vándor, végy belőlük mit sem félve, senkinek sem kell számot adnod érte..." (Tótfalusi István fordítása)64 Hiába kérlelte Nástyát a gazdag Petru is. A jóravaló román legényt szelíd szavaival jellemzi az író: mondatritmusban szerkeszti a legény beszédét, melyben az azonos mondatrészek ismétlése nyomósítja az érzelmi szituációt: „Minden ezüstömet, minden aranyomat neked adom, Nástya. Rétemet, földemet, minden állatomat". A kérők sorában találjuk még Juont, a bíró fiát, s ugyancsak eleven párbeszéd kerekedik ki a pópa nyalka diákfiával való találkozáskor is. Élőbeszédre jellemző szófordulatok élénkítik mondatait: az apró, lényegtelennek látszó, de a beszéd menetében lényegessé váló pótsza- vak( „biz", „no-no", „no, nézd", „egyébiránt"). Ahogy Nástya csűri-csavarja a szót, ahogy fondorlatoskodik: ez is életszerűen, könnyed természetességgel jelenik meg: No-no - fenyegette meg Nástya a diákot szende pironko- dással - Oh, te selyma. No, nézd meg, mit ki nem talál! Majd meglássuk egyébiránt, meglássuk. .. Hozz egy pár újdonatúj bocskort, és gyere el vasárnap délután!" A bocskorkérés csak most válik komikussá igazán, s nem tudjuk mire vélni, hogy miért kér Nástya bocskort először Juontól, a bíró fiától, majd a pópa fiától is. Ezt az epizódot ugyancsak humoros anekdotázással folytatja, melyben a komikum forrását az adja, hogy az író - miközben az anekdotikus kitérőt pa- tetikus, biblikus hangon vezeti be -, egyben agyon is csapja a „fennkölt" mondanivalót a bocskortárolás praktikus módozatainak részletező, „prózai" felsorolásával: „S lön, hogy megtelt lassankint a Nástya háza bocskorokkal. Egész garmadával álltak. Hogy az egér hozzájuk ne férjen, úgy voltak felaggatva körös-körül a szobában madzagon, mint a kukorica szokott lenni. De volt még azonfelül a szuszékban is, sőt a padlásra is jutott. Majd egy eleven fordulattal folytatja: amit ugyanis az író nem akart elmondani, illetve a szereplővel nem akart elmondatni, azt a maga ízlésére formált közvélemény szájába adta. Ezzel teremtette meg stílusának azt a vibráló, eleven, szellemes jellegét, melyet annyira hozzánk közelállónak érzünk:65 „Az ismerősök, a szomszédok váltig csodálkoztak, hogy mire való lesz Nástyának az a temérdek bocskor". Az író itt részben maga tesz megjegyzést, részben a szereplőket beszélteti, (szabad függő beszéd) „Alig van (vagy talán nincs) magyar író, aki annyira a beszélt nyelvhez igazítaná előadását, mondatainak nyelvi-stiláris megformálást, mint Mikszáth" - írja róla Kozma Dezső.66 A bocskorok titkát kutatja az egész falu. Hiába keresi fel Nástyát Iliána anyó, Nástya csak kineveti a vénasszonyt. S amikor a városból jött tímár is hiába kéri tőle a bocskort, az emberek még inkább azon törik a fejüket, hogy mit csinál majd Nástya a sok bocskorral. A jelenetek itt sem egyszerűen egymásra következnek, hanem egymásba olvadnak, nincs közöttük hézag, nem válnak el egymástól. A párbeszédes részt ismét az író közbeszólása szakítja meg: „így volt, szóról-szóra így volt" - bizonygatja, közvetlen hangon fordul az olvasóhoz, egymást követik az anekdotázó stílus fordulatai: „Sok mindenfélét fecsegtek. Mert tudjátok, milyen ostobák a kíváncsiak... Mert évek jöttek, mentek, s még mindig nem derült fel a különös titok. Egy komikus metaforasorozattal vezeti be az író az eddig titokzatos események megoldását. S hogy e komikus szerkezet is természetesen illeszkedik bele a szövegbe, ennek okát 65 HERCZEG Gyula 1979 237. 66 KOZMA Dezső 1977 55. 63 ENGEL Károly 1960 8.1003-1007. 64 BENIUC, Mihail 1967117-118. 171
