Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)

Néprajz - Bereznai Zsuzsanna: Madonna Modesta Kecskeméten – avagy egy reneszánsz anekdota világjárása

Madonna Modesta Kecskeméten - avagy egy reneszánsz anekdota világjárása Straparola még arról is tudósítja olvasóit, hogy a Madonna Modesta történetének el­beszélése után a társaság hangos nevetésben tört ki, és elmondták véleményüket az asz- szonyról, aki a mértéktelen bujaság bűnébe esett. S nem tudták visszatartani nevetésüket akkor sem, amikor a raktárnyi összegyűjtött cipőre gondoltak. A „VILÁGJÁRÓ ANEKDOTA" A NÉPIES ROMANTIKA HATÁRVIDÉKÉN, MIKSZÁTH OKOS NÁSTYÁJA Mikszáth „világjáró anekdotája", Az okos Nástya egy falusi környezetben játszódó tör­ténet, szereplői a román falu jellegzetes alak­jai. Mikszáth novellájában a történetet a népi humor nyelvi eszközeinek sokoldalú kiakná­zása teszi egyedivé. Mikszáth Kálmán művészete több szem­pontból is elhatároló szerepű a magyar próza alakulásában, akárcsak a Jókaié pár évvel ko­rábban. A magyar irodalom kivételesen ran­gos műfaját, a novellát pedig újjáteremtette.38 „Bűne az anekdota. Bűne a kedély - pon­tosabban a komiszkodó iróniának és engesz­telő humornak az a hasonlíthatatlanul jóízű elegye, amelyet találóbb szó híján mikszáthi kedélynek nevezünk" - olvashatjuk Székely János esszéjében.39 Szerinte Mikszáth az a mo­dern régi író, aki saját példáján bizonyította, hogy a modernség nem szükségképp kopár és kedélytelen. Mikszáth művészete mintegy szerencsésen egyesíti a korabeli irodalmi irányzatok vívmá­nyait és jó tulajdonságait: népies nyelvére és stílusára nézve, reális alakjainak jellemzésé­ben, legfőképpen pedig humorista derült élet- felfogásában.40 „Mikszáth nem szatírát és nem humoresz­ket írt. Realista prózája át van itatva szatirikus és humoros elemekkel — a valóság komiku­mát ismerte fel és varázsolta irodalommá" - méltatja őt Robotos Imre A mikszáthi mosoly kritikai éle című tanulmányában,41 majd így folytatja: „Mikszáth Kálmán anekdotikus pró­38 KOZMA Dezső 1977 6. 39 SZÉKELY János 1978 94. 40 JANCSÓ Béla 1973181. 41 ROBOTOS Imre 1973117. záját magyaros népi mosoly, nemzeti jellegű tréfálkozás hatja át, de ebben a mosolyában véleménynyilvánítás, azt mondhatjuk - vi­lágnézet van. Becsületérzés és életszeretet van mögötte. A becsület jogán szókimondó, az életszeretet jogán szelíd." Király István42 szerint Mikszáth az 1880- as években már tudatosan kereste a kivezető utat a különféle realisztikus irodalmi irányok útvesztőjéből, s útban a realizmus felé, kutat­va a valóság, a magyar élet írói meghódítását lehetővé tevő ábrázoló módszert, jutott el az anekdotához. Mikszáth írói szemléletének alakulásáról, a romantika és a realizmus közötti útkeresésé­ről írja Kozma Dezső,43 hogy Mikszáth szinte a végletekig torzítja ugyan a romantika meg­hökkentő túlzásait, s a kettőt - a realizmust és a romantikát - egyszerre vállalja, s új módon kívánja őket egyesíteni. Mikszáth olyan természetes könnyedség­gel szólal meg, mint a legízesebb népi mese­mondó. Bár gazdagon él a népnyelv sajátos fordulataival, szóláshasonlataival, nem má­solta a népnyelvet. Nem annyira a népnyelv utánzására törekedett, mint inkább a nép­nyelv hangulatának, szellemének művészi újjáteremtésére. Sajátos humora, iróniája is segítette ebben.44 „A mese is mintha önkéntelenül buggyan­na ki leikéből, mint a földből a forrás vize" - írja róla Schöpflin Aladár.45 Szerinte Mik- száthnál a mese is önmagáért van, hogy mese legyen, érdekes legyen, szép legyen. A mesék­nek szövevénye rendkívül egyszerű. Egy csel- szövény, egy titok, amelynek nyitját keresik, egy ötlet, amely fordulatot hoz - rendszerint ez a központja mindegyiknek, s a mikszáthi mese kompozíciójának éppen az adja meg a művészi közvetlenségét, hogy nem látszik ki­számítottnak, mintha önmagától, kitűzött cél nélkül folyna a mese. Egy alkalommal megkérdezték Mikszát- hot arról, hogy melyek a legkedvesebb ol­vasmányai, azt válaszolta: „A históriákat, meséket szerettem s minthogy beteges, elké­nyeztetett s álmatlanságban szenvedő gyerek 42 KIRÁLY István 1952 81-90. 43 KOZMA Dezső 1977 51. 44 IZSÁK József 1960II. 137-146. 45 SCHÖPFLIN Aladár 1967 231. 167

Next

/
Thumbnails
Contents