Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Bereznai Zsuzsanna: Egy kecskeméti polgári háztartás a 20. század elején
Bereznai Zsuzsanna elsanyargatott Szerecsen utcán végig érzik a pecsenye és a szükség szaga. Felszáll az égre, mint az áldozat oltáráról. Pecsenye, sütemény egy időben, mikor nincs kenyér a háznál?" Ugyancsak összehasonlításul szolgálhat tanulmányunkhoz Körner András Kóstoló a múltból. Egy 19. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjai és konyhája című könyve, amely egy középosztálybeli zsidó kereskedőcsalád életét idézi fel az 1851-1926 közötti időszakról a nagyanya levelezése és kéziratos receptes könyve, valamint az édesanya visszaemlékezései alapján.8 A győri és a mosoni polgárház leírása mellett részletesen ismerteti a családanya háztartásvezetésének mindennapi rendjét. A napi, a heti és az éves háztartási munkák e vidéki háztartásban lényegében megegyeznek a kecskeméti Kircz családban szokásos renddel. Ám a módos középpolgári kereskedőcsaládban a háziasz- szonynak nem jelent mindennapos gondot a család megfelelő színvonalú ellátása. Ennek ellenére ugyancsak szigorú takarékosság és beosztás jellemezte háztartásvezetését. A gazdasszony megtehette azt, hogy változatos és bőséges legyen az étrend, a főtt fogások legfeljebb három-négy hetenként ismétlődtek. Ebédre és vacsorára egyaránt főtt, ám eltérő ételeket tálaltak, a reggeli és a tízórai mellett délután uzsonnára is sor került. Míg a kecskeméti zsidó háziasszony nem bízta a főzést a falusi cselédlányra, a mosoni ház sváb cselédlányát a háziasszony valamennyi konyhai műveletre betanította, amelyet önállóan végzett. Az Egy nap Riza néninél című fejezet9 a 19. századi kisvárosi polgári családi élet minden- apjainak színes leírása. A háziasszony minden reggel - péntek kivételével - hét órakor kelt, a cselédlány elkészítette a reggelit. A nagyapa kora reggel az ablaknál állva elmondta imáját. A többi felnőtt valamivel később kelt, majd egy óra múlva az unokák is felébredtek. A reggeli tejes kávé volt vajas kenyérrel, házi lekvárral vagy mézzel, néha egy szelet kuglóffal. Reggelenként a háziasszony megmondta a cselédlánynak, hogy mit készítsen aznap ebédre és vacsorára. A baromfit is a cseléd vitte el a sakterhoz, majd 8 KÖRNER András 2005 9 KÖRNER András 2005 58-220. önállóan kóserolta. Délelőttönként a család leány tagja a cseléddel rendbe tette a szobákat: söprés és portörlés került sorra ilyenkor. A gyermekek a kerti munkákban segédkeztek, ám a kertet egy felfogadott férfi művelte. A tízórait nem együtt fogyasztotta el a család: „megkent kenyér, keménytojás vagy libazsírban sült pirítós" volt a leggyakoribb étel. Az ebédre pontban tizenkét órakor került sor a nappaliban. Tizenkét óra előtt a háziasszony még végigkóstolta az ételeket, majd a kisleány megterített egyszerű hétköznapi porcelánnal. Az egész család együtt ebédelt. Az első fogás az elmaradhatatlan leves volt - ha csak egyfogásos volt is az ebéd, akkor levest tálaltak fel. Sokféle „meleg és hideg, tartalmas és könnyű, savanykás és édes" levesféleség volt a hétköznapokon, ám a tyúkhúsleves csak szombatonként került az asztalra. A főfogás marha-, borjú- vagy baromfihús volt többnyire, mellé krumpli, rizs vagy gombóc köretek vagy főzelékek. A desszertek egyszerű, házias édességek voltak. Időnként a leves után nem hús következett, hanem főtt vagy sült tésztafélék. Vacsorára mindig meleg főtt étel volt feltálalva. A „vizitek ideje" a hétköznap és vasárnap délután volt. A vendégeket a szalonban fogadták, ahol túrós pogácsa, különféle ízesítésű kétszersültek kávéval, püspökkenyér, mákos pite vagy diós lepény volt a vendégváró étel. Ám hétköznap esténként a szülők kiültek a ház elé a kispadra, és a szomszédok megálltak egy kis beszélgetésre. A heti ünnepre, a szombatra való előkészület már csütörtök este megkezdődött, amikor a cselédlány bedagasztotta a barheszt. Pénteken a cseléd és a háziasszony korábban kelt, hogy az esti vacsorára minden elkészüljön. A pénteki ebéd csak egy könnyű tejes menü volt. Kora délután a háziasszony elővette a szombati abroszt és a barhesztakarót, a cselédlány pedig megterített az ünnepi porcelánnal és ezüsttel. Amikor a családfő este hazatért a zsinagógából, elénekelte a hagyományos péntek esti dalt, majd elmondta az áldást a borra. Egy kis darabot letört a barhesz végéből, kis darabokra törte, sóba mártotta, és minden családtagnak odanyújtotta... 158
