Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Kriston Vízi József: Túlélő tárgyak nyomában
Kriston Vízi József kiemelkedő (datált, monogramos, ill. napló- bejegyzés által egyaránt hitelesített) műtárgy a kecskeméti múzeum alapításának (1898) idejéből vagy korábbról is való; például a legendásan sokoldalú Kada Elek gyűjtötte, faragott „cifra" főző- (kavaró)kanalak, amelyeket az előző évszázad elején aztán Madarassy László is szisztematikusan gyarapított Szabó Kálmán érkezéséig.16 Az összesen 118 pengő és 20 fillér vételáron belül igen nagy a tárgyak szerinti pénzbeli érték-szóródás. A karikás ostorok 5-8 pengő közötti sávban mozognak, míg a Dobson József bugacmonostori gulyástól múzeumba került csöngettyű - Viski szerint - 10 pengőt kóstált. Ugyanennyit fizetett a Néprajzi Múzeum egy 1851-es dátumot viselő szolgavasért is. Mindenesetre az e tárgycsoport átadása révén sikerült központi szakgyűjteménybe juttatni a Duna-Tisza közi pásztori élet csaknem komplett felszerelését - az előbb említetteken kívül a gulyásbottól a cserénykarón, fejőszéken át a bocskorig vagy a mosdótálig, a csonttőrig. III. Mezőgazdasági tárgyak. Kecskemét Városi Múzeumának néprajzi gyűjteményéből harminc darab tárgy került Budapestre ösz- szesen 21 pengő 90 fillér értékben. Az 1900 és 1923 közötti időszakban Felsőpusztaszerről, Kecskemétről és Nagykőrösről bekerült s most tovább adott tárgyak: pl. répavágó, cséplőfa, villa, széna- és szárvágók, tokmány, ásó, kábák, ültetőfa, fúró, marokverő, kévekötő stb. gyűjtésében Kada Elek, Szilády Károly, Madarassy László és Szabó Kálmán egyaránt kivették részüket. Szabó Kálmán 1920 utáni tárgy (be) szerzéseinek - miként más tárgycsoportoknál is megfigyelhető volt - egyik gazdag terepét jelentette a kecskeméti zsibpiac is. Itt vásárolt 1923-ban pl. egy „legújabb forma" szárvágót, amely kaszadarabból készült. A mezőgazdasági tárgycsoportban 10 fillértől (pl. ültető fúró és -fa) 1 pengő 20 filléren át (1885-ös datálású tokmány) 2 pengő 50 fillérig terjedt a vásárlási darab érték. Ez utóbbi egy, még 1905-ben Kada Elek által vásárolt kovácsoltvas szárvágó volt, amelybe D.S. kezdőbetűket ütöttek. IV. Szőlőművelési és gyümölcstermelési tárgyak. E rovatban tizenkilenc darab tárgy ke16 A téma és a gyűjtött anyag feldolgozásához lásd pl.: MADARASSY László 1912; SZABÓ Kálmán 1932 rült feltüntetésre 16 pengő 90 fillér összértékben. Ezen, a továbbiakban a Néprajzi Múzeumot gyarapító darabok jobbára 1913-14 között kerültek megszerzésre Szabó Kálmán(ék)nak köszönhetően. Legkorábbi azonban a Szilády Károly által 1903-ban gyűjtött monogramos- mesterjegyes szőlőkacor, amely később a központi szakmúzeum földművelés gyűjteményében került elhelyezésre 132 583-as leltári szám alatt. A szintén ezen új egységbe (132 589. szám alatt) sorolt, szőlőkapálásra használt karaszoló Hankovszky Zsigmond (1864-1949) szőlőbirtokostól, gyümölcsnemesítőtői került 1913-ban - először még - a kecskeméti gyűjteménybe. Az akómérő, fakaparó, oltóvéső, gyümölcsszedő, csősz kürt és társaik származási helye Kecskemét és Tiszaug volt; a Tatárszentgyörgyről való (új nyilvántartási keresztségben 132 592. számot nyert) kereplő seregély „elvetésére" szolgált. V. Kisipari tárgyak. Az e csoportba sorolt s 11 pengő 10 fillér értékben válogatott 14 darab tárgy nem sokkal később már a Néprajzi Múzeum a Mesterség gyűjteményét gyarapította.17 Közülük készítés és gyűjtési idő szempontjából legkorábbi a Kada Elek nevéhez köthető jeles tárgyi gyarapodás: a kecskeméti szabó céh ládája 1830-ból. A kisméretű szekrényke formájú tárgy18 * mellett - melynek értékét Viski csupán 3 pengőben határozta meg - még szűcs- és Félegyházáról a takácsmesterség 6 darab szerszáma, további egy kiegészítő eszköz Tiszaújfaluból szerepel ezen a listán. A „barkácsolás" (esetünkben valójában a tetőfedés, -igazítás, -javítás) további eszközei, úgymint: szélgyalu, duggató fa („lapocka"), nádverő furkó, kaloda, valamint nádfedő varrótű a Szabó Kálmán által - s ma is - kincsesbányának számító, 1920 után pedig egyre gyakrabban látogatott, a vegyes, jobbára ismeretlen, gyakran nehezen vagy alig beazonosítható helyekről való használati tárgyak szabad forgalmazását jelentő kecskeméti zsibpiac („a zsibi") ponyvájáról származtak. VI. Háztartás és konyhafelszerelés. A Néprajzi Múzeum számára kiválasztott 70 darab tárgy 66 pengő 94 fillér értékben legnagyobb tétele az átvett, illetve megvásárolt a Kecskemét 17132 600 -132 612. számok alatt. 18 Lásd: GRÁFIK Imre 2008; a tárgy fotóját lásd ID:CUL48 445. www.cultiris.com 132