Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Kriston Vízi József: Túlélő tárgyak nyomában
Kriston Vízi József A Néprajzi Múzeumban meglévő iratokból viszont szépen kirajzolódik egy sajátos szerzeményezés: a - napjainkban alig ismert - múzeumközi vásárlás éppen múzeumunkhoz kapcsolódó példája. A gyűjteményi törzskönyvből, illetve a tanulmányozott iratokból kiderül, hogy Szabó Kálmán kecskeméti múzeumigazgató egy levél s egy több oldalas, tematikusán csoportosított, vételi árat is feltüntető, Viski Károly (1883-1945) válogatása révén összeállított lista kíséretében tett konkrét ajánlatot Bátky Zsigmond (1874-1939), a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának igazgatója felé. A több tekintetben forrásértékű kísérő levelet itt közöljük, míg a hozzá tartozó tematikus ívek jellemzőit később foglaljuk össze (2. kép). SZÜKSÉG, KÉNYSZER, LEHETŐSÉG Kitörés egy mélypontból Miként arra Kőhegyi Mihály (1934-2001), Szabó Kálmán tudományos pályájának és emberi nagyszerűségének monográfusa utal, 1933 tavaszán komoly veszély fenyegette az akkori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye szívében lévő kecskeméti múzeum által már korábban megkezdett ásatások folytatását, ill. az újonnan indítani tervezettek megkezdését.8 „Szabó Kálmán dr. most terjesztette be jelentését a polgármesterhez [ez idő tájt Zimay László - a szerző megj.] a múlt évi működésről... Az 1932-es bevétel (belépődíjak, levelezőlapok): 228 P. A város a múzeum fenntartására összes 1479.02 P fordíttatott... A folyó évre összesen 200 pengőt vettek fel a múzeum részére a költségvetésbe. Az államsegély nagyságától függ, hogy milyen arányú lehet ez évben a múzeumi munka, amelynek meg kell küzdeni a kulturális szervezeteket kétszeresen is sújtó rendkívül mostoha körülményekkel... Szabó Kálmánnak a Nemzeti Múzeum igazgatója meleg hangú elismerését fejezte ki az országos hírű múzeum kitűnő vezetésért és elért szép számú eredményeiért."9 Kőhegyi mindezt, valamint a múzeum ezen évre vonatkozó, általunk is tanulmányozott eseménytörténéseit a Kecskeméti Közlöny híradásaiból szűri le. Mivel a Néprajzi Múzeumban dokumentált tárgyvásárlásra - máig ismeretlen okból - egyetlen cikk sem utal, a monográfus csakis ezt a sejtését közölheti: „A múzeum valahonnan szerezhetett pénzt - az újságbéli nyilvános panaszok is részben ezt célozták -, mert ősszel több helyütt is folyik régészeti munka."10 Valamint: „Az ásatásokat részben saját erőből fedezhették, mert a múzeum két »ősrégi orrszarvú« koponyája közül az egyiket 300 pengőért eladták."11 A helyi társadalomtörténet vizsgálata szempontjából is fontos sajtóforrások közül maga a gyakorta hivatkozott Kecskeméti Közlöny (napilap) is természetszerűleg foglalkozott Kecskemét s tágabb környéke helyzetével, valamint a meghatározó országos, sőt - mivel még a „nagy gazdasági világválság" idején vagyunk! - nemzetközi összefüggésekkel. így és innen tudtuk meg tehát, hogy a város vezetése befolyásos országgyűlési képviselőivel együtt a kormányzatnál újabb államsegély megszerzése és hitelek átütemezése dolgában kilincselnek, miközben még az előző évi zárszámadást készítik és már az elkövetkező évinek felvázolásán dolgoznak egyszerre. A különféle írásokból igen határozottan körvonalazódik: „a" Város vezetése, annak politikai-pénzügyi meghatározó szereplői mellett igen széleskörű az az elszánás, amellyel Kecskemét s térségének különféle szereplői, szakmai (kamarák) és civil szerveződések (egyletek, társulatok) egyaránt keresik az önerővel is indítható „kitörési irányok" stratégiájának kibontását. A kecskeméti mezőgazdák ekkor kezdik meg kampányukat az ún. „téli alma" termesztése és piacbővítése érdekében. Horthy István vezetésével a Magyar Gazdák Országos Lovaglóegylete nemzetközi túrájának egyik célpontja és alkalmi megállóhelye Kecskemét és vidéke. Ekkor indul meg és „dübörög" Budapest és Kecskemét között a központi útépítés, amely szintén a térségi fejlesztés és foglalkoztatás közvetlen serkentő hatásaival is kecsegtetett. Mindezek közül az egyik látványos, országos, sőt bizonyos tekintetben a határokon túl is figyelmet keltő akció volt az 1933. május 21-i bugaci/kecskeméti 8 KŐHEGYI Mihály 1986 32. 9 SZABÓ Kálmán 1933a 10 KŐHEGYI Mihály 1986 32. 11 KŐHEGYI Mihály 1986 34.; SZABÓ Kálmán 1933d 130
