Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Mészáros Mónika: Szarmata temetkezések a stratégiai MOL-gázvezeték Bács–Kiskun megyei szakaszán
Szarmata temetkezések a stratégiai MOL-gázvezeték Bács-Kiskun megyei szakaszán eltemetés időpontjában már funkcióját vesztett, méhkasos oldalfalú vermet szemeltek ki erre a célra. A halottat a hátára fektették, lábait térdben erősen felhúzták, karjait a medencére hajlították, vagyis nem csupán „bedobták" a gödörbe, hanem gondosan elrendezték a szűk helyen. Ügyeltek a fektetés irányára is, hiszen DK-ÉNY felé irányították a vázat (tájolása egyébként pontosan megegyező pl. KKF.7/154. síréval). Gondoskodásra utalhat annak a kutyának a váza25 is, melyet az elhunyt lábához, sőt részben a vízszintesen kihajló, térdben behajlított jobb combra helyeztek. Ember és állat összetartozása vitathatatlanul nyilvánvaló a sírbeli vázhelyzetek alapján. A rítustól való eltérés nemcsak a sírgödör hiányában, hanem a fektetés egyes részleteiben26 is megmutatkozik, ugyanis a karok a rendes temetkezések túlnyomó többségében kinyújtva a törzs mellett helyezkednek el. A többi sírunk esetében is csak az egyik kar részleges behajlítása fordult elő, mindkét kar medencére hajlításával csak a rendellenes temetkezésnél találkoztunk - ennek oka valószínűleg prózai, vagyis csupán a helyhiánnyal magyarázható. Kutatások támasztják alá, hogy a rendellenes temetkezések nagy többsége nem melléklet nélküli. Általános az edénymelléklet, de az esetek felében munkaeszköz is előkerült ezekből a sírokból. A ruházat tartozékaként gyakori a gyöngy, ill. a fibula, vagyis a halott eltemetési módszere nem mutat annak teljes kiközösítésére, vagy más közösséghez tartozására. Kulcsár Valéria szerint a rendhagyó temetkezés egyik magyarázata az, hogy a halott babonás félelmet váltott ki a még élőkből. Erre enged következtetni az a tény is, hogy a szarmaták körében rendhagyónak számító zsugorított pozícióban csakis nőket szoktak eltemetni.27 25 A kutyavázak általában teljes vagy részleges formában kerülnek elő, s nem közvetlenül a sírban, hanem a kutya számára külön megásott sírgödörben. Ehelyt nem csak az ember temetése tért el a megszokottól, hanem a kutyáé is. A kutya eltemetésének eszmei háttere nem teljesen egyértelmű, de rituális-mágikus alapja valószínű. 26 A rendellenes fektetések fő formái - zsugorítás, felhúzott lábbal történő eltemetés, hasrafektetés - mind a hagyományos sírban elhelyezett halottakra vonatkoznak, ezért itt nem tulajdoníthatunk ugyanolyan jelentőséget a testhelyzetnek, mint ha egy normális méretű sír elhunytját vizsgálnánk. 27 Kulcsár Valéria 1994 64., Kulcsár Valéria 1998 33. A KKF. Ad.2./50. objektumban talált idős férfi eltemetése nem sorolható a klasszikusan rendhagyónak tartott temetkezések közé a sírgödör hiánya miatt. Vaday Andrea a Kom- polt-Kistéri-tanya 15. lelőhely 250. objektuma kapcsán foglalkozott részletesen a gödörben előforduló temetkezésekkel.28 Az általa vizsgált példák alapján tett alapvető, minden rendellenes temetkezésre általánosan igaz megállapításai között szerepel, hogy a lelőhelyeken a teleptől kissé távolabb hagyományos típusú temető is van, hogy az elhunyt nem közvetlenül a gödör alján fekszik, ill. hogy az eltemetett alatti gödörrész betöltése tipikusan hulladékgödör jellegű, azokban az esetekben is, mikor a gödör eredetileg tárolóverem funkciójú volt. A rendellenes módon, gödörbe eltemetettek között gyermeket és idősebb férfit is említ. Véleménye szerint a gödörbe helyezett halottak elhalálozása harci cselekményekhez köthető. Nem szabad azonban elfeledkeznünk róla, hogy az általa vizsgált összes „temetkezés" a temetést végzők sietségére utaló jelekkel volt tele: ezeket a halottakat valóban csupán beledobták a gödörbe, s nem foglalkoztak testrészeik gondosabb elhelyezésével. Az egyik, általa említett esetben (Tiszaföldvár - Téglagyár 1982/26. gödör) egy kutya vázán feküdt egy 10 éves forma gyermek váza, a gödör másik felében pedig egy másik kutyaváz helyezkedett el. A KKF.Ad.2/50. sír halottja kapcsán nem foglalnánk állást odakerülésének okát illetően, mivel egyrészt valamely különleges - közelebbről ilyen időtávlatból már nem meghatározható - esemény vagy helyzet által is indo- kolhatónak tartjuk az eljárást, másrészt pedig akár egyfajta mágikus-babonás hiedelem kontójára írhatónak is véljük. A SÍROK RABOLTSÁGA A kutatások eddigi eredményei29 alapján elmondható, hogy az egykorú, ill. a valami28 Vaday Andrea 1997b 77-106. 29 Részletesen Kőhegyi Mihály (Kőhegyi Mihály 1994 277-281.), Vörös Gabriella (Vörös Gabriella 1996 120.), Kulcsár Valéria (Kulcsár Valéria 1998 84.) ill. Mészáros Patrícia és Sóskúti Kornél (Mészáros Patrícia - Sóskúti Kornél 2005 117-132.) foglalkozott a sírrablás kérdésével. 57
