Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Mészáros Mónika: Szarmata temetkezések a stratégiai MOL-gázvezeték Bács–Kiskun megyei szakaszán
Mészáros Mónika terült el. A leletanyag itt is bronzkori, szarmata kori és Árpád-kori volt. Az árkok, gödrök és házak között egyetlen szarmata sír (50. objektum) került elő. 50. objektum (sír) (VII. tábla 4. kép) Sírgödör h: 196 cm, sz: 60 cm, m: 38 cm, t: DK- ÉNY (150°-330°) Elhunyt neme: férfi, életkor-csoport: senium, váz sírban mért hossza: 173 cm, megtartása: jó Téglalap alakú, függőleges falú, részben bolygatott aknasír. A 16. árok vonalába ékelődő, a későbbi árok által metszett sírt az árok csak részben bolygatta meg, alja nem érte el a sírban nyugvó csontvázat. A sírméret a halott méreteihez igazított, nem sokkal nagyobb az elhunytnál. A koponyát, a mellkasi csontokat, illetve a végtagok kisebb csontjait állatjárások bolygatták meg, mozdították el a helyükről, illetve vitték el. A jobb karcsont a nyújtott helyzetben háton fekvő váz törzsével párhuzamosan kinyújtva helyezkedett el, a bal alkarcsont a jobb medencelapátra hajlott. A lábak egymással párhuzamosan kinyújtva feküdtek. Kerámiamellékletet a halott nem kapott. Leletanyag: Vascsat: a bal alsólábszár mellett félkör alakú, ovális átmetszett! és a pecek végződése alatt megvastagodó csattestű, erősen korrodált vascsat; a pecek nagyjából a csattest közepén végződik, nem hajlik rá (h: 3.3 cm, sz: 2.1 cm) (VIII. t. 5. kép) Vaskés: a bal kar mellett ívelt pengehátú, középső nyélállású, erősen korrodált állapotú vaskés. Pengéje átmenet nélkül ível át a nyéltüskébe, mely egyenletesen keskenyedik. A penge vége letört, (h.: 12.4 cm, nyéltüske h.: 2.5 cm, penge sz.: 2.1 cm) (VIII. t. 7. kés) Vascsat: egyik jobboldali bordája alatt ovális csattestű, egyenes peckű vascsat, ugyanolyan, mint a fent említett, másik csat, csak kicsit kisebb (h: 3 cm, sz: 1.9 cm). (VIII. t. 6. kép) Karperec: bal kulcscsont külső oldalán - minden valószínűség szerint másodlagos helyzetben - erősen korrodált, négyzetes keresztmetszetű, vasból készült karperec töredékei (paraméterek a korrodáltság foka miatt nem mérhetőek) valamint erősen korrodált, töredékes állapotú, három darabból álló karperectöredék, minden bizonnyal az előző töredékekhez tartozó darabkák a jobb alkar alól (paraméterek a korrodáltság foka miatt ugyancsak nem mérhetőek). A TEMETKEZÉSEK ELHELYEZKEDESE ÉS A NEMEK MEGOSZLÁSA A jelen dolgozatban vizsgált sírok előke- rülési helyük alapján legalább két temetőhöz tartoztak. A többi sírtól való távolsága miatt a KKF. 5. lelőhely két sírja egy Kiskunfélegyházától É-ra elhelyezkedő szarmata temető objektumaként értékelhető, míg az összes többi - egymáshoz való közelségükből következtetve - egy, a várostól ÉK-re eső, nagyobb területen szétterjedő temető része lehetett. Kérdéses hovatartozásúnak csupán a KKF. 8. lelőhely „magányos" sírja mondható, melynek közelében a gázcső nyomvonalán nem került elő másik sír, s a KKF. Ad. 2. lelőhely utolsó sírja is kb. 100 méterrel északabbra helyezkedett el tőle.10 A felnőttsírok a KKF. 7. lelőhelyen szinte egyvonalban, egymástól nagyjából azonos, 6-8 méteres távolságban kerültek elő. A gyermeksírok törik csak meg a rendszert, ma már esetlegesnek tűnő, „közbeiktatott", de minden bizonnyal egykor logikus alapon pontosan meghatározott helyükkel (I. tábla).11 Temetőszerkezeti következtetéseket a vizsgált sírok elhelyezkedéséből a feltárható szakasz keskeny kiterjedése folytán nem áll módunkban levonni, elrendezésük alapján azonban annyi mindenképp feltételezhető, hogy soros temető szegmensét képezték. A nemi arányokat tekintve a teljesen12 vagy részben feltárt szarmata temetőkben jelentkező női túlsúly13 * * a vizsgált sírok körében nem 10 A sírok összetartozására nézve felmerülhet az a nézet is, hogy akár egyetlen temetőhöz is tartozhatott a KKF.7., KKF.8. és a KKF.Ad.2. lelőhely összesen 15 temetkezése; erre a lehetséges alternatívára Kulcsár Valéria hívta fel a figyelmem, megemlítve, hogy esetenként több, mint 100 méter távolság is lehet egyetlen temető sírjai közt. Utalását ezúton is szeretném megköszönni. 11 A gyermektemetkezésekkel nemrégiben Vörös Gabriella foglalkozott részletesebben (Vörös Gabriella 2005 127-150.) 12 Ezidáig az egyetlen teljesen feltárt temető az alföldi szarmata szállásterületen Madaras-Halmok temetője (666 sír) (Kőhegyi Mihály - Vörös Gabriella 2011). A csontanyag feldolgozását Dr. Marcsik Antónia végezte el. 13 Mint pl. a lajosmizsei temetőben (Kulcsár Valéria 1990 31.) E megállapítás alól kivételt képeznek azonban a határvidékeken létesített temetők, ahol a katonáskodó férfiak száma természetszerűleg magasabb az elhunytak között, pl. Mezőszemere - Kismarifenék temetője, ahol 57: 29%-os az arány (Ács Csilla - Vaday Andrea 2004 115.) 54
