Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Néprajz - Kürti László: Lakodalmak, vőfélyek és vőfélykönyvek a Felső-Kiskunságban
Kürti László Viszont nem árt hangsúlyozni, hogy úgy Bakó, mint Kóró bőven merített korábbi vőfélykönyvekből. Kovács János Szeged és népe című munkájában, valamint az 1896-1900- ban lejegyzett széki vőfélykönyvben egy-két vers azonos a Kóró-féle könyvben nyomtatott verssel.98 Kóró vőfélyverseit megtaláljuk a 19. századi kiadványokban, a Vetró Lőrinc nevéhez fűződő vőfélykönyvben és az 1835-re visszadátumozott, de nyilvánvalóan későbbi anyagot is tartalmazó Apari István-féle szekszárdi vőfélykönyvben.99 Például a leves felszolgálásához mondott Kóró-féle köszöntő (Itt van hát az első tál étel, behoztam) megjelent már a falusi vőfélyek műsorán a 19. század közepén, ahogyan arról Réső Ensel Sándor tudósít Akasztó és Lak községekből.100 Kóró Pál könyvének asztalhoz ültetéskor, valamint a Másfajta szózat az első tál behozatalakor mondott versei szó szerint megegyeznek a Budán 1855-ben kiadott vőfélykönyvben nyomtatott Mikor a' vendégeket asztalhoz ülteti és a Más első fogás étel versekkel.101 Hasonlóan a tésztasüteményre mondott lajosmizsei vers szintén az 1855-ös budai vőfélykönyv A tésztasüteményt mikor viszi kezdetű vőfélyverssel azonos. Ugyanakkor a budai vőfélykönyv leves-köszöntője nem más, mint a klasszikus 18. század végi ponyvatermékben közölt Elsőfogás étel átvétele.102 Hasonlóan a Kóró könyvből megtanult Mikor a menyasszonyért mennek rigmus Tatár Péter (Medve Imre) 1868-as Vőfények kötelességeiből ismert (Mikor a menyasszonyért indulnak az első vőfély mondja).103 Szórád József a kávéra mondott 98 Kovács János 1901, Fazekas Zsuzsa 2000 99 Apari István é.n., és Vetró Lőrinc 1878. Apari könyve érdekesen 1835-re van dátumozva, de később a világháborúra való utalást, és egy 1885-ből való sírverset találunk benne. Tehát nem kétséges, hogy Apari István korábbi vőfélykönyvek és ponyvanyomtatványok felhasználásával adta ki Szekszárdon vőfélykönyvét, majd a 20. század elején is bővített kiadásokban. Vetró Lőrinc könyve 1878-ban jelent meg, majd 1911-ben Budapesten újból kiadták, és tartalmazza a Kóró Pál könyvében található három perorációt, és a tormáshúsra mondott köszöntőt. Talán itt érdemes megjegyezni, hogy a pap és költő, Egyed Antal (1779— 1863) által írt és a „korszellemhez idomított" vőfélykönyv anyaga, a nagy igyekezete ellenére, nem került át a népi gyakorlatba, ld. Egyed Antal 1852 100 Résö Ensel Sándor 1867 28. 101 Legújabb vőfények 185511-13,15-17. 102 Mátyus Péter é.n. 103 Tatár Péter 1868 6. köszöntője nyilvánvalóan a Budapesten 1898- ban kiadott Nagy alföldi vőfély-könyv hatása alatt született.104 Érdekessége a 18. század végén nyomtatott vőfélykönyvnek, hogy lényegében forrásként, alapdokumentumként szolgáltak a későbbi kiadványokhoz. A különbség az, hogy a Kóró-féle alföldi vőfélykönyvekben már sokat költöttek az eredeti szövegekhez, de létezik kivétel: az első fogás ételre, a levesre mondott vers lényegében ugyanaz maradt Kórónál.105 A 20. századra azonban jelentős területi változásokat észlelhetünk a lakodalom menetében, az ételekben, a szövegekben és a rituális mozzanatokban. Kiskunlacházán, Fülöp- szálláson és Szabadszálláson ismerték a hajnali vagy másnapi ünneplést; Kiskunhalason ők voltak a kárlátósok.106 Kiskunlacházán „kállátót" tartottak a lakodalom után egy héttel. A „tyúkverőzést" nem ismerték a Felső-Kiskunságban, ám Kiskunhalason, Ke- celen és Soltvadkerten igen, Kunszentmikló- son egyiket sem ismerték.107 Lajosmizsén és Ladánybenén is csak a másnap esti mulatozásra emlékeztek. Tálasi István szerint a Kiskunságban két területen található a maskarás vagy törökös: Kunszentmiklóson és délebbre, Szabadszálláson valamint Fülöpszálláson, de ez utóbbi két helyen mint „maskarások" vagy „maszkások" élt a köztudatban.108 A jelen tanulmányban utaltam arra, hogy a szokás jóval nagyobb elterjedést mutat, és mind a mai napig él mozzanataiban, archaikus és profán köszöntőiben pedig távolabbi kapcsolatokat 104 Kisbán Eszter 1988,1993. 105 Én lényegében öt különböző 18. századi vőfélykönyvet tudtam átvizsgálni, melyek közül egy dátumo- zott, és kettőn szerepel Mátyus Péter neve - Násznagyok kötelessége, melly a' násznagyságba forgolódó embereknek kedvekért írattatott Mátyus Péter által; Vőfények kötelessége írattatott Mátyus Péter által nyomtatott a' múlt farsangkor; Vőfényi kötelességről és két szép világi énekek az házasulandó legényekről nyomtatott ebben az esztendőben; Vőfények kötelessége melly a' lakodalmasoknak múlatságokra kinyomtattatott. Vátzon Marmarosi Gottlieb Antalnál 1793; és Újdonnan új vőfény köteleség, mellyet az illyen hivatalokban forgolódók kedvekért készített és kiadott egy versellő. Nyomtatott Sz. Jakab havának 2dik napján. Természetesen ezek szövegeinek átvizsgálása és későbbi átmentése 19. századi vőfélyversek- be egy teljesen más tanulmányt igényel. 106 Nagy Czirok László 2002 207. 107 Szomjas-Schiffert György 200613,24, 57,81. 108 TAlasi István 1977 311. 240
