Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Knipl István: Hajós régészeti topográfiája
Hajós régészeti topográfiája mókát a terepbejárás tanúsága szerint kőből (többnyire réti mészkő) és égetett téglából építették újjá. A maradandó anyagú építési mód nyomait igen jól tükrözi Csákányfő és Mores temploma, ahol jelentős mennyiségű kő- és téglatörmeléket gyűjtöttünk. A települések nagyrészt megérték a török hódítást. Egy részük már a hódítás korai szakaszában elpusztulhatott (Csákányfő 1560- ban puszta, Zádor 1560-ban puszta, Keresztur 1553-tól szinte puszta), míg a továbbélő falvak török adófizetőkké váltak. A települések lakosságszáma a török időkben többnyire erősen ingadozott. A továbbélő falvak között egészen kis lélekszámú településeket (Orbágy, Pókaház) és nagyobb falvakat (Hajós, Kál, Mores) is találhatunk.221 A települések lakossága - a defterek tanúsága szerint - a 16. század harmadik harmadára jelentős részben kicserélődött, a magyar lakosság nagy része elhagyta egykori faluját, és a település délszláv vagy délszláv többségű lett.222 Kalocsa környéke a 15 éves háború (1591-1606) során igen komoly károkat szenvedett.223 Nagy valószínűséggel ebben az időben hagyták el lakosai a Hajós környéki települések egy részét is. A végső csapást a vidék településeire a felszabadító háborúk mérték. Ekkor gyakorlatilag elnéptelenedett a Duna-völgynek ez a szakasza, és egészen a 18. század első feléig, a német telepesek megérkezéséig nem számolhatunk komoly megtelepedéssel. Mores Az egykori Mores település minden bizonnyal a nevét őrző dűlőben, valahol a Ha- jós-Császártöltés-Homokmégy hármas határ közelében lehetett.224 Császártöltés területén a Morcsi-dűlőben nincs nyoma középkori településnek,225 Homokmégy területén pedig csak három kisebb középkori lelőhely találha221 A török defterekben rögzítették a településeken adófizető lakosok és fiaik, testvéreik nevét, így értékes adatokat szolgáltatnak a települések lélekszámára. 222 1561-ben a kalocsai nahije még túlnyomórészt magyar, az 1570., 1578. évi összeírások a délszláv tömb E-ra húzódását mutatják. Molnár Antal 2000 115. lásd. Wicker Erika 2004 64. 223 Molnár Antal 2000117. 224 Mindhárom település területén Morcsi-dűlőnek nevezik a hármas határ környékén található területeket. 225 Knipl István 2004193., 204. tó az azonos nevű dűlőben.226 Ezek alapján a települést mindenféleképpen a hajósi határra lokalizálhatjuk. A legvalószínűbb, hogy a település az 55., 56., 100. lelőhelyek területén (Hajós-Homokhegy)227 lehetett. Homokhegy- dűlő közvetlenül kapcsolódik a mai Morcsi- dűlőhöz, és az itt található templom mindösz- sze néhány száz méterre van tőle. Az egykori települést azonban Homokhegy helyett azonosíthatjuk az 55. lelőhelytől (templom) mintegy 1800 méterre található 20. lelőhellyel is. Ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy a település valóban önálló falu volt-e, vagy esetleg a Homokhegyen található település részét képezhette. Jelenleg feltárások hiányában a kérdés nem eldönthető. A hajós-homokhegyi középkori települést esetlegesen azonosíthatjuk a több forrásban is megtalálható, erre a vidékre jelölt, ám igen bizonytalan helyű Keresztúr vagy Zádor településekkel is. Ebben az esetben az egykori Hajóst a mai falu környezetébe (27. vagy 118. lelőhely), Mores települést pedig a 20. lelőhely területére helyezhetjük. 19. századi térképeken egyértelműen csak a 20. lelőhely szigetszerű területét nevezték Morcsnak, a szomszédos (ma Morcsi-dűlő) neve Kalocsai-dűlő.228 Mores települést Csánki Dezső egy 1500-ra keltezhető irat kapcsán említi, melyben felmerül Mxvrch Nagh Máté neve. Ezen kívül Műre, Mores, Mures és Móricsként is ismert. A kalocsai náhijébe tartozó faluról a török defterek is szolgáltatnak adatokat. A náhije 1548-as összeírása idején a faluban kilenc családfőt és felnőtt fiaikat írták össze. Az 1553. évi dzsizje defter a korábban is meglevő 13 hane mellett három új hanet és egy bírót említ. 1560-ban 21 háne (ekkor Mures/ Mórics szultáni hász- birtok), 1570-ben 11 hane, (továbbra is szultáni hász-birtok), 1578-ban 11 háne, 1580-82-ben kilenc hane, jó egy generációnyi idő múlva, 1620-ban pedig már 16 hane adófizetőt tartottak nyilván. 226 68. lelőhely (1 db késő középkori oldaltöredék), 75. lelőhely (néhány késő középkori töredék), 76. lelőhely (térképen középkori lelőhelyként is fel van tüntetve, lelőhely leírásában középkori leletanyag nincs) Gallina Zsolt 1998 95. 227 Wicker Erika 2004 64.; Wicker Erika - Knipl István 2005a 115-116; Wicker Erika 2008172. 228 „Hajós és Kalocsa határában fekvő Fáczányos és Mores szabályozott erdőknek térrajza" 1870 KFL. VIII.2.d. No.560:l. KFL.VIII.2.d. No.560:2. 23
