Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Néprajz - Merinu Éva: A zsidó családoknál szolgáló hajósi sváb cselédlányok életkörülményei a 20. század első felében
A zsidó családoknál szolgáló hajósi sváb cselédlányok életkörülményei... is koporsóba tették, hanem deszkából csináltak egyet, és oda tették bele. Nem is tudom hány napig voltak ott zsákok, búzával töltve, és azokon ültek. És azután lett csak eltemetve".27 Mendler Ferencné a miskei rabbinál szolgálva figyelt fel a következőre: „Minden reggel olyan cirkuszt csinált. Láttam, hogy egy olyan sapkát tett föl a fejére. Csak én nem értettem, mit énekelt". Tehát a rabbi a reggeli imáját végezte. Ruff Antalné a hajósi B[...] családnál az alábbiakat látta: „Néha, mikor takarítottam, akkor a másik szobában a B[...] bácsi olyan fehér lepedőfélét [imasálat] vett át magán és mormolt valamit". A zsidó húsvét, a peszach előtti napokban nagy sürgés-forgás indult meg a házban. Alapos takarítás, tisztítás előzte meg az előkészületeket. Az egész lakást gondosan kitakarították, a legeldugottabb sarkokat, fiókok mélyét, még a ruhák zsebeit is átvizsgálták, nem maradt-e benne véletlenül morzsa. Az ünnepet megelőző napon kikóserolták a tűzhelyet. Először alaposan letisztították, majd izzásig hevítve, nyílt lánggal kiégették. A húsvéti, speciálisan csak ekkor használt edényeket, a szédertálat különös gonddal tisztogatták meg. Nemcsak a tejes és a zsíros-húsos edényeket megkülönböztetve, hanem ezeket az edényeket és tálalóeszközöket egyenként is, külön-külön mosták el. A peszachi edények között is külön tejes, külön zsíros és külön páros (semleges) edényeket használtak. Ezeket év közben a kamrában vagy padláson, jól elkülöníthető helyen, lezárt dobozokban, ládákban tárolták, hogy még csak véletlenül se férhessen hozzá morzsa. Szeitz Ferencné a következőképpen beszélt az előkészületekről: „A konyhaszekrény polcait alaposan lesikáltuk, és csak így kerülhetett bele az ünnepi edény... Hogy mit kellett ottan takarítani! Istenem! Az egész lakásban nem volt szabad, hogy egy kenyérmorzsa megmaradjon. Minden olyan hasadást, minden repedést ki kellet pucolni... nagy ceremónia volt húsvét- kor. Nagy ünnep az. ...Készülődés! Minden fiókot ... minden szekrényt, minden nyavalyát, szőnyegeket...Hát akkor jött segítség is, nem csak...én egyedül csináltam a nagy27 Süvet ültek, nem ülhettek székre, csak sámlira vagy egyéb egyszerű alkalmatosságra. ságával. De bárki is takarított, takarítás után a nagysága még egyszer mindent leellenőrzött, hogy biztosan ne maradjon egy morzsa se a házban.28 Erre nagyon kellett vigyázni. Aztán ... ilyen piros céklát készítettek egy hordóba savanyítani, avval ették a húst. Akkor csak húst meg pászkát ettek. Nem volt szabad kenyeret ... ilyesmit, amit élesztővel ... készítettek ... Pászkát vettek készen... A levesbe meg ilyen pászka morzsából csinált galuskát29 a nagysága". MUNKABÉR, SZABADIDŐ, A SZOLGÁLATI IDŐ VÉGE A hajósi sváb leányok már elszegődésük- kor megállapodtak munkaadójukkal a járandóságukban. Szolgálataikért készpénzt, esetenként ajándékot is kaptak, de fizetségükbe beletartozott elszállásolásuk és kosztoltatásuk is. Nádai Ferencné az 1929-30-as években havi 20 forintot kapott a császártöltési H[...] Samutól. Mendler Ferencnének elmondása szerint 1933-ban Kalocsán 10 pengő, a miskei F[...] családnál 1935-ben 20 pengő volt a havi bére. Ruff Antalné 1934-ben Kalocsán a M[...] családtól 15-16 pengőt kapott havonta. Erdős Béláné 1939-ben Sükösdön 6 pengőt keresett, Stadler Ferencné 1950-ben Baján évi 120 forintot. Geiger Ferencné csak any- nyira emlékszik, hogy kéthavi bérén 5 méter flanellszoknyának való anyagot vett. Ajándékként apróságokat, szappant, kendőt kaptak. Ruff Antalné és Szeitz Ferencné visszaemlékezése szerint karácsonyra vagy szolgálatuk végén ajándékba Haubaflecket 28 Ez a tevékenysége a gazdasszonynak a hamec keresése, kutatása, a már előzőleg gondosan kitakarított házban megy végbe, hagyományosan egy gyertyával a kézben. Másnap reggel az előző nap összegyűjtött hamecot a szabadban elégetik, megsemmisítik, és tesznek egy nyilatkozatot, hogy nincs a birtokukban immáron semmilyen hamec. (Oláh János 1999 65.) Kikunfélegyházán ezt a szokást homecbátlenolásnak nevezték. Bereznai Zsuzsanna 1995 92. 29 A maceszgombócot Kiskunfélegyházán oly módon készítették, hogy a pászkalapokat összetörték, sóval, borssal, köménymaggal fűszerezték, libazsírral és tojással jól összedolgozták. Hamis gulyáslevesbe főzték, vagyis a levest úgy készítették, mint a gulyáslevest, de hús nélkül. Ebbe főzték bele a maceszgombócokat. (Saját gyűjtés. Kiskunfélegyháza, 2006. szept. 22.) Katona József Múzeum Néprajzi Adattár 793.2011. 209
