Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Néprajz - Merinu Éva: A zsidó családoknál szolgáló hajósi sváb cselédlányok életkörülményei a 20. század első felében
Merinu Éva haruhákat, ami jó vastag anyagú volt, avval simították, mángorolták." Szerdán mentek a piacra bevásárolni, onnan szerezték be a zöldséget, gyümölcsöt, baromfit és halat. Csütörtök volt a takarítás napja. Ekkor már a „szombatra készülődtek. Ki kellett rázni a szőnyegeket, mindent szépen kitakarítani, kiseperni a port..." Pénteken már sütöttek, főztek, készültek az este beköszöntő szombati napra. Ilyenkor a gazdasszony süteményeket is sütött, a cselédlány itt is segédkezett habot verni, diót vagy almát pucolni. A hajósi cselédlányoknak a mindennapi háztartási teendők mellett egyéb munkákat is el kellett végezniük. Mendler Ferencnének a miskei zsidó családnál libát kellett tömnie. Ruff Antalné a kalocsai Rozicai szállodában dolgozott, ahol az idős asszony gondozása, a lakás tisztán tartása mellett a szállodai szobák takarítása, az ágyneműk mángorlása és áthúzása is a munkakörébe tartozott. A szállodában konyha is működött, ott a mosogatásnál segédkezett. Stadler Ferencné Baján egy pékség- és bolttulajdonosnál szolgált. Az udvar hátsó végében lévő pékségben sütötték a kenyeret. A kisült kenyereket korán reggel neki kellett áthordania a lakóházon keresztül az udvar első részében álló pékáruboltba. A zsidó családoknál szolgáló hajósi sváb lányok sok, számukra szokatlan dolgot tapasztaltak cselédéveik alatt, amelyeket félelemmel vegyes kíváncsisággal figyeltek. A zsidó vallás szerint a szombat volt a heti pihenőnap, az ünnepnap. Ruff Antalné szóhasználatával élve: „A szombat volt a vasárnap nekik". A szombati ünnepet nagy előkészület előzte meg. Csütörtök volt a takarítás napja, amikor alaposan kisöpörtek, portalanítottak mindent. A szombati pihenés a háziasszony számára előzetesen igen nagy erőfeszítést, minden ügyességének igénybevételét jelentette, amiben rendkívül nagy segítséget jelentett a cselédlány. A szombati munka tilalma miatt minden szombati ételt már pénteken el kellett készíteniük. A péntek esti vacsorán főtt töltött tojás volt az előétel, amihez a gazdasz- szony megtörte a sárgáját, a hagymát apróra vágta, és egy kis libazsírral, sóval összekeverte, összedolgozta, majd visszatöltötte a félbe vágott fehérjébe. Utána húslevest és halkocsonyát tálaltak. Az étkezést mákos, hintett, kerek fonott kalács, a barchesz zárta le, ami az asztal végében le volt takarva fehér, hímzett vászonkendővel. A gazda imádkozott, majd vágott a kalácsból egy falatot, bemártotta a sóba és mindenkinek adott belőle. Vacsora után a cselédlány tette rendbe az asztalt. Mielőtt a család tagjai nyugovóra tértek, behívták a cselédlányt, hogy oltsa el a gyertyákat. Szombaton sólet, sűrűbab volt a főétel, amelyet szárazbabból készítettek, cserépedénybe töltve kemencében főztek. Gyakran tettek bele töltött libanyakat. A tölteléket darált libahúsból, főtt tojásból és áztatott kenyérből készítették, és ezzel a keverékkel valamint egész főtt tojásokkal megtöltötték a liba nyakbőrét. Nádai Ferencné, amikor Baján szolgált, maga vitte el a sóletot a pékségbe, ahol kemencében készült el az étel. A fazekat mindig lekötve vitte, és rá kellett írni a család nevét, mert számos zsidó család a pékségben készíttette el a szombati ebédjét. Az elkészült ételt szombaton még melegen vitte haza a cselédlány, vagy ha kihűlt, akkor is csak a cseléd vagy más nem zsidó ember melegíthette fel.26 * Mendler Ferencnét, amikor Hajóson T[...] orvosnál szolgált, pénteken a munka végeztével hazaengedték, de másnap reggelre vissza kellett mennie, hogy megmelegítse az ételt, mivel zsidó szokás szerint szombaton még tüzet sem volt szabad gyújtaniuk. A hajósi cselédlányok kíváncsian figyelték a sajátjuktól különböző vallási szokásokat. Nádai Ferencné a császártöltési hentes zsidónál az alábbiakat tapasztalta: „Jöttek oda sokszor a szomszédokbó' meg más zsidók is, és ott tárgyaltak, imádkoztak. Olyan furcsa volt, én nem értettem belőle semmit". Szintén ennél a családnál szolgált, amikor az idős H[-■•] Samu elhalálozott: „Mikor meghalt az öregember, azt megfürösztötték. Utána nem 26 A zsidó vallású emberek számára a Szentírás/Talmud szombatra és ünnepnapra munkatilalmat ír elő. A legfontosabb tilalmak a következők: Nem szabad tüzet gyújtani, sütni, főzni, és tüzet éleszteni. A péntekről maradt tűz csak a kész ételek fölmelegítésére és világításra használható fel. Etelt melegíteni az aznap gyújtott tűz mellett csak akkor lehet, ha a tüzet parancs nélkül nem zsidó ember rakta. Szombaton nem szabad szivarozni, pipázni sem. Tilalom alá esik a kocsikázás, lovaglás, írás, kereskedés és minden ipari és mezőgazdasági munka is. Terhet cipelni, még könnyűt is tilos. 208
