Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)

Néprajz - Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A bor a hajósi sváb hagyományos népéletben (20. század első fele)

Bereznai Zsuzsanna - Schön Mária Tisch na fällt / biss’r vám Stuahl ra fällt. ('Addig vedel, míg az asztal alá nem esik / míg a szék­ről le nem esik.') Trenk itt vili Wassr! Méh Wei trenka, wel s Wassr ischt em Graba futtgrutsched. ('Ne igyál sok vizet, hanem inkább több bort, mert a víz az árkon folyik végig', azaz a víz az árokba való.) Zait s Saufa aufkamma ischt, trenk i kuein Wei, hanem i saufen Wei. ('Mióta divatba jött a vedelés, azóta én nem iszom a bort, ha­nem vedelem.') Trenk mal, Kamrätle! - I trenk kuein Wei. - Waramm trenkscht kuein? - Zait s Saufa aufkamma ischt, sauf i en Wei. ('Igyál bort, cimbora! - Én nem iszok bort. - És miért nem? - Mert mióta divatba jött a vedelés, azóta ve­delek.') Mein Kopf ischt so wia so a Viatlfaß (szó szerint: 'A fejem akkora, mint egy fertályhor­dó', azaz: 'Tele van a fejem') An Kopfhan i wia Viatl. ('Olyan a fejem, mint egy fertály', azaz: 'Tele van a fejem'.) Népi elbeszélések a szőlőről, a borról és a pincékről Mikor a hajósiak, a dédszüleink Németország­ból bejöttek Magyarországra, velük jött egy öregebb vezető, akinek valamivel több esze volt a többieknél. Két-három évig tartott, mire beültették a szőlőket. És ugye, ezeket a szőlőket művelni kell, a szőlőt föl kell dolgozni, hogy bort lehessen csinálni. És ugye­bár ehhez pince kell. Be is fúrtak a hegy alá, elébe raktak présháznak egy kis kunyhót. És mivel Nádudvaron és Császártöltésen a pin­cék a házak mellett vannak, az öreg hajósi sváb azt mondta:- Itt Hajóson nem szabad a házak mellé építeni a pincéket! Ezeknek külön kell lenniük, legalább há­rom kilométerre a falutól!- És miért?-Azért, hogy ha a férjek isznak, az asszonyok ne tudjanak utánuk menni, megzavarni őket. Hát ezért van ez úgy elrendezve, hogy a pincék külön falut alkotnak. így alakult ki a Pincefalu. Ez így egészen jó és praktikus. * A Liska Midi nagypapája vicces ember volt, azt mondta egyszer:- Máma tíz hektó bort is el tudtam volna adni!- Igen, és mért nem adtad el ?- Mert nem volt borom. Megcsinálta azt is, hogy az egész társaságot ösz- szehívta, segítsenek megcsapolni a hordóját, mert ő nem tudja.- Te vén szamár, még egy hordót se tudsz csap­ra verni?- Hát nem, nem tudom, azért gyertek, segítse­tek! Öt-hat ember odament, kiverték a dugót.- De hiszen nem jön belőle semmi!- Hát persze hogy nem! Hiszen azért nem tud­tam csapra verni, mert nincs benne semmi! Vicces ember volt, mindenféle hájjal meg volt kenve. * Azelőtt az emberek a szőlőbe is mentek böngész­ni. Az egyszeri asszony is ment a kosarával. Kérdi tőle egy másik asszony:- Hát te hová mész?-Én? A Mayr Franzék szőlőjébe böngészni.- Oda még ne menj böngészni, mert azok még nem szüreteltek le.- Hát, ahol már szüreteltek, ott már nincs mit böngésznem - felelte az asszony. Rigmusok és énekek a borról Amikor a fonóban a harmonikás már na­gyon unta a „szárazságot", kurjantással így követelt magának bort: Wei rei, Wei rei odr i fali amm! Odr i fall andr da Tisch, daß mi kuei Katz vatwischt. Wei rei, Wei rei odr i fall amm! (Bort ide, bort ide, mert összeesek! Asztal alá esek, a macska sem fedez fel. Bort ide, bort ide, mert összeesek!) A következő verset mintha Csokonai és vi­dám diáktársai fabrikálták volna. Vagy esetleg Geothe hasonló versét lopta volna el egy hajósi legény?31 31 Szauter Terézia 1990 172

Next

/
Thumbnails
Contents