Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Knipl István: Hajós régészeti topográfiája
Knipl István Hallstatt-kultúra keleti változata terjedt el,123 míg az Alföldön és az északi hegyvidéken a preszkíta, majd a szkíta kultúra népessége telepedett le.124 A kora vaskor időszakában a gyakori helyváltoztatással járó nagyállattartó életmódot folytató preszkíta népesség megtelepedésének gyakorlatilag nem maradt nyoma,125 míg a szkíta korban a népesség már letelepült, földművelő, állattartó gazdálkodást folytatott. Leletanyagukat a terepbejárás során Hajós területén nem sikerült kimutatni. Nincs ez másként Császártöltés126 és Homokmégy127 területén sem, míg Kecel területén egy helyen gyűjtöttek szkíta kerámiatöredékeket.128 A vaskor második felében a Kárpát-medence jelentős része a kelták uralma alá került. A kelta előrenyomulás a Duna és mellékfolyói mentén történt. A Kr. e. 279-es balkáni hadjárat és vereség után a teljes Dunántúl ellenőrzésük alá került. További Kárpát-medencei terjeszkedésük e területről indult ki, és feltehetőleg a Dunakanyar irányából jutottak el az Alföldre.129 A Kr. e. 3. század közepétől leletanyaguk megjelenik az alföldi szkíta területeken,130 és az Alföld területe fokozatosan az uralmuk alá került.131 A Duna-Tisza közére betelepülő kelta népesség törzsi hovatartozásának megállapítását jelenlegi ismereteink nem teszik lehetővé. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy a Duna-Tisza köze nem tartozott a kelták legfontosabb szállásterületei közé, mivel ezen a területen igen kevés a kelta megtelepülésre utaló leletanyag.132 A terepbejárás során, egy lelőhelyen (27. lelőhely) találtunk minimális 123 A Hallstatt-kultúra és a kései Urnamezős-kultúra népe a korai Hallstatt korban minden bizonnyal békésen élt egymás mellett. Kemenczei Tibor 2003177. 124 A Dunántúllal ellentétben itt nem békés egymás mellett élésről van szó. A késő bronzkori lakosság falvai elpusztulnak, a temetkezésben új rítus terjed el. K emenczei Tibor 2003177. 125 Kemenczei Tibor 2003177. 126 Knipl István 2004187. 127 Tóth Katalin 1998b 66. 128 Biczó Piroska 1984 62. 129 Szabó Miklós 197115-16. 130 Leletanyagaik mind a szkíta temetőkben, mind a szkíta telepeken megjelennek. Ezek a nagyobb ellenállás nélküli terjeszkedésre utalnak. Jerem Erzsébet 2003193. 131 A legkorábbi kelta betelepülés feltehetőleg a La Tene B periódusban történt meg. Maráz Borbála 1977 50. 132 Maráz Borbála 1977 47. kelta megtelepedésre utaló kerámiatöredékeket. Császártöltésen a magaspart területén két lelőhelyen sikerült kimutatni jelenlétüket,133 míg Homokmégy határában három, vízparton elhelyezkedő, kis kiterjedésű, tanyaszerű településnyomuk került elő.134 A lényegesen nagyobb határral rendelkező Kecel területén 14, főként vízparti lelőhelyen találtak kelta megtelepedésre utaló nyomokat.135 A Dunántúlon a kelta törzsek megérték a római hódítást, míg gyér lakosságú alföldi telepeik a keletről érkezett új hódítók, a szarmaták uralma alá kerültek.136 Római kor - szarmaták (Kr. u. 0-400) A szarmata korszakban a dunai alluviumot továbbra is vegyes erdők (gyertyános-tölgyes valamint gyertyános-bükkös társulások) borították, míg a homokhátság területén jelentős emberi hatást mutató ligetekkel tagolt antro- pogén sztyeppék terültek el.137 A Római Birodalom időszakában néhány száz éven át egy kedvezőbb, enyhébb klimatikus szakasz (római optimum) alakult ki, melynek megszűnte fontos szerepet játszhatott a birodalom bukásában és a népvándorlás kezdetében.138 A környezetre gyakorolt emberi hatás a császárkor idején elérte addigi maximumát, azt csak a 17. sz. végén, a 18. sz. kezdetén haladta meg az emberiség.139 A Dunántúl területe a Kr. e. 35 - Kr. u. 46-49 években a rómaiak uralma alá került. Az Alföld nagy részét ugyanekkor (az I. század első évtizedeiben) a dákok szállták meg.140 Pannónia provincia létrejöttével és a limes kialakításával a Duna és árterülete ismét eltérő kultúrák határvonalát jelentette. Az Alföld területén a Kr. u. 1. század első felében az iráni eredetű nomád szarmata jazigok csoportjai telepedtek le. A Duna-Tisza közének az É-i és középső területeit szállták meg először.141 A betelepült törzsek lassan terjeszkedtek D 133 Knipl István 2004187. 134 Gallina Zsolt 1998 73. 135 Biczó Piroska 1984 35. 62. 136 Biczó Piroska 1984 24. 137 Knipl István - Sümegi Pál 2011 50. 138 Sümegi Pál 2003 209. 139 Sümegi Pál 2003 207. 140 Vaday Andrea 2003 265. 141 Kőhegyi Mihály 1982 343. 16
