Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Wicker Erika: Egy dunántúli 16. századi kincslelet délvidéki és balkáni kapcsolatai
Wicker Erika dány, melyek többnyire egészükben voltak a kincsleletekben, s nemcsak az egyik felük, mint Balatonszabadi esetében. Ilyen, a mai Magyarországtól délre és keletre előkerült, szinte teljesen egyforma- ám a balatonszabadi és az egyéb magyar- országi párhuzamoktól eltérő - külsejű, hasonló funkciójú ékszer ismert az ADAI25 és a NAGYBÁNYAI26 kincsleletből is. Ezeknek a nem öntött, hanem „felépített", elkészítésükben nagy hozzáértést igénylő mente(?) kapcsoknak azonban a mai Magyarország területéről származó kincsleletekben hasonló kidolgozású analógiájuk nem ismert. A balatonszabadi ruhakapocs egyetlen balkáni párhuzamára eddig csak a DUBOVAC/ DUNADOMBÓI, igen vegyes összetételű, bizonytalan eredetű „kincsleletben" találtam (IV. t. 4.).27 Nagy számban kerülnek viszont elő a mai Magyarország területén talált 16-17. századi kincsleletekben, ezek közül itt kettőt említek: BUDAPEST, Egyetemi Könyvtár és DRÉGELYPALÁNK (IV. t. 5-6.).28 Ez a típusú kapocspár biztosan nem balkáni eredetű ékszer, és némiképp „kakukktojásnak" tekinthető a balatonszabadi leletegyüttesben. Az ezüst fejesgyűrű A csepp alakú fejű ezüstgyűrű (9. sz., 1.1. 9., IV. t. 7.) - melynek részletes vizsgálata ugyancsak hiányzik Magyar Kálmán ismertetéséből,- eddigi legjobb párhuzamára a Belgrádtól délre fekvő RITOPEK határában 1956-ban mezőgazdasági munkák során, egy edényben elrejtett kincslelet29 darabjai között bukkantam. A hat téglalap alakú, préselt veretből álló flittercsüngős öv, a négy díszes fejű tű, az egy fülesgomb és a kétezer darab, 1507-1678 között vert ezüstpénz (köztük magyar, lengyel és bulgár veretek) mellett egy csepp alakú, díszítetlen fejű gyűrűt is tartalmazott a kincslelet (IV. t. 8.). A viszonylag késői záróveret el25 Wicker Erika 2009a; Wicker Erika 2009b; Wicker Erika 2010a; Wicker Erika 2011104. 26 Mihalik József 1906117-119; 121.1-2. kép 27 BirtaSeviC, Marija 1961 oldalszám XI. t. 4. Az ékszert a szerző közelebbi indoklás nélkül a 8. századra keltezi, ami - a kép alapján legalábbis - nehezen elfogadható. 28 Vattai Erzsébet 1955 2. kép jobb sarkában; Kövér Béla 1892 33. 29 BirtaSeviC, Marija 1957 lenére maga a gyűrű - mely a balatonszabadi példány eddigi, általam ismert legjobb analógiája - még a 17. században készült.30 Hasonlóan csepp (esetleg szív) alakú, bár nem sima, hanem tulipános-rovátkás vésett díszű gyűrűt tartalmazott egy ismeretlen lelőhelyű kincslelet, melyet szintén a belgrádi régészeti múzeum őriz, így feltételezhető, hogy SZERBIA vagy KOSZOVÓ területéről került elő (IV. t. 9.)/31 de sajnos a leletben szereplő egyéb tárgyakról nincs tudomásom. Van még két, egymáshoz igen hasonló gyűrű, mindkettő a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében, melyek ugyancsak jó párhuzamai a fentebb ismertetett csepp/szív alakú fejű gyűrűknek, de azoktól eltérően feliratosak. MOHÁCSRÓL származik a még 1877-ben leltározott ezüsgyűrű, melynek fején vésett felirat őrzi eredeti tulajdonosának nevét: „A szegény, alázatos Haydar tulajdona" (IV. t. 10).32 Még a 20. század elején került a Magyar Nemzeti Múzeumba a Növi Sadtól délkeletre, de már a Duna túlpartján fekvő KRCEDINRŐL egy eredetileg aranyozott ezüstgyűrű, szinte pontos mása a mohácsinak, bár annál a karikája díszesebb. Feliratának fordítását sajnos nem ismerem (IV. t. 11.).33 Egyik gyűrű előkerülési körülményeiről, esetleges kísérőleleteiről sincs tudomásom. A két szerbiai lelőhelyű és a mohácsi gyűrű készítési idejét a 17. századra, a krcediniét a 17. század második felére datálták. Mivel azonban a balatonszabadi példány a kísérő pénzleletek alapján 1591 körül kerülhetett a földbe, így az mindenképp a 16. század - feltehetően - második felében volt használatban, felmerülhet, hogy az analóg ékszerek is talán korábbra keltezhetők. Az azonban nem kétséges, hogy a balatonszabadi gyűrű készítési helyét az analógiák a Balkán félszigetre, feltehetően Szerbiára valószínűsítik. A szív alakú gyűrűk divatja egyébként Eszak-Bács- kában egészen a 19. század végéig követhető 30 BirtaSeviC, Marija 1957 55., 4. ábra.; BajaloviC-Had2i- PeSiC, Marija 1984 139; Katalógusszám 689; LXI. t. 5. kép 31 BajaloviC-Hadzi-PeSiC, Marija 1984138; Katalógusszám 679; XIII. t. 3. kép, LVI. tábla 1. kép 32 Fehér Géza 1959 193., XXV. T. 11.; Gerelyes Ibolya 1994 29., 66., 12/f kép; Gerelyes Ibolya 2006 204., 6. ábra 33 Gerelyes Ibolya 2006 204.; 7. ábra 144
