Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)

Régészet–Antropológia–Numizmatika - V. Székely György: Elfedett Árpád-kori éremleletek a Duna-Tisza közén

Elfeledett Árpád-kori éremleletek a Duna-Tisza közén csolódik a következő oldal tetején olvasható bejegyzés: „15-től 20 számig leihely Örkény Pest-Kis-Kun megyében, mint a 87. lapon 1-14. sz. alatt." Miletz leírása szerint 1868 augusztusában a vendeli határrészben egy gazdag Árpád-ko­ri kincslelet bukkant felszínre, amely magyar és friesachi pénzek mellett arany ékszereket és drágaköveket tartalmazott.44 A pénzek közül mintegy 15-20 darab került ajándékozás útján Miletz János birtokába,45 a lelet nagyobbik ré­szének további sorsa ismeretlen.46 A lelet pén­zeinek darabszámát csak becsülni lehet, de minden bizonnyal több ezerre tehető.47 A lelet ismertetése A lelet összetételére - ha csak hozzáve­tőlegesen is - csupán a Miletz János gyűjte­ményébe került, és a naplóban leírt darabok alapján következtethetünk. Ezt azonban alaposan megnehezíti, hogy a beírt eredeti sorszámozást és meghatározást egy későbbi időpontban áthúzták és átjavították. Ezt min­den bizonnyal maga Miletz János végezte el, ahogy gyűjteménye az évtizedek alatt gyara­podott.48 Az éremrajzok és a leírások alapján a következő friesachi pénzfajokat lehet meg­határozni: LFr.4., 8., 17., 118., 183., 161., 204.49 A most felsorolt pénzfajok mindegyike előfor­dul más egykorú hazai éremleletben is, tehát felbukkanásuk az Örkényi leletben is joggal valószínűsíthető. A 13. századi hazai leletek­ben a friesachi pénzek leggyakoribb kísérői a lemezpénzek és a H.69. dénár. Miletz érem­naplójában a H.192, H.199., H.200. brakteáta, valamint a H.69. dénár rajza és leírása is szere­44 Vendel puszta, majd Vendelmajor a 19. század végén már Csurgaymajor néven szerepel, ld. Borovszky Samu é.n. 104. 45 A Miletz-gyűjtemény további sorsára Id. V. Székely György 2010140. 46 A Magyar Nemzeti Múzeum irattárában vagy leltár­könyveiben nincs nyoma a leletnek. 47 A 2173 darabos kecskemét-nyíri lelet súlya a pénzek­kel együtt talált ezüstrudacskával és egy kis ezüstle­mezzel 3 font 19 lat, azaz több mint 1,5 kg volt, tehát hasonló nagyságú, mint az Örkényi lelet. V. Székely György 1992114. 48 Miletz éremgyűjteményének már a kiskunfélegyhá­zi főgimnáziumba bekerülése után került sor annak nyomtatásban való közzétételére, ld. Szalay Gyula 1908. 49 Ezeket a friesachi vereteket a múzeum éremgyűjtemé­nyében ma már nem lehet egyértelműen azonosítani. pel, ezek a pénzek tehát nagy valószínűséggel előfordultak az Örkényi leletben is. Az ismert darabok alapján a lelet összetétele a 3. mellék­letben kerül ismertetésre. Ékszerek: arany gyűrűk, arany fülbevalók (Miletz szerint) Egyéb tárgyak: csiszolatlan smaragd és ru­bin kövek (Miletz szerint) Az eddig adatok alapján az Örkényi kincs­lelet a tatárjárás idején elrejtett leletek sorába tartozik. Ezt a keltezést az éremanyag össze­tétele egyértelműen alátámasztja. A fentebb felsorolt magyar és külföldi pénzeken kívül Miletz János még különféle ékszerekről és drágakövekről is említést tesz, melyek rész­letesebb elemzését nagyban megnehezíti, sőt szinte lehetetlenné teszi az a tény, hogy pusz­ta felsorolásukon túl semmiféle más adattal nem rendelkezünk. A lelet értékelése Az Örkényi leletet alkotó pénzekről na­gyon kevés információval rendelkezünk. A magyar pénzek esetében csupán néhány tí­pust ismerünk, de lehet, hogy még más fa­jok is voltak a leletben. Az idegen pénzekről szintén keveset tudunk. A lelet éremanyagá­nak összetételére más, hasonló korú leletek alapján következtethetünk. Az éremrajzok alapján a leletben a H.192., H.199. és a H.200. lemezpénz volt, valamint a H.69. királyneves dénár. Ilyen brakteátafajokat és dénárt tartal­mazott a nagytarcsai50 és a pátrohai51 lelet, de az Örkényi kincs lemezpénzei a H.191.52 vagy a H.195. fajjal,53 valamint mindkettővel ki­egészítve számos más egykorú lelet magyar anyagát alkotják.54 Sajnos az Örkényi lelet­ben előforduló brakteátafajok számarányáról semmiféle adattal nem rendelkezünk, csak feltételezhetjük, hogy a Miletz Jánoshoz ke­rült példányok a lelet zömét kitevő típusok­ból kerültek ki. Ez egyúttal azt a feltételezést sem zárja ki, hogy az ismert fajokon kívül 50 Nagytarcsa (Tóth Csaba 2007 85.) 51 Pátroha-Butorka-dűlő (Uo. 86.) 52 Csongrád-Faragó-tanya (Uo. 82.), Nagyecsed-Bagoly- vár (Uo. 85.), Nyáregyháza-Pusztapótharaszt, Zsen- gellér-dűlő (Uo. 85.), Szank-Haladás Tsz. (Uo. 86.) 53 Szabadhely (Uo. 86.), Tyukod-Bagolyvár (Uo. 87.) 54 Medgyesegyháza-Bánkút (Uo. 85.), Ostrovo (Brunémid Josip 1899-1900107-148.) 119

Next

/
Thumbnails
Contents