Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - V. Székely György: Elfedett Árpád-kori éremleletek a Duna-Tisza közén
V. Székely György KECSKEMÉT-VÁROSHÁZA (1894) (egykor Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm, ma Bács-Kiskun m.) Erről a leletről csupán egy rövid híradás maradt fenn Hanusz István kecskeméti tanár egyik cikkében.27 A Kecskeméten és környékén gyakran előkerülő régi ezüstpénzek kapcsán említi, hogy 1894-ben a régi városháza épületének elbontásakor az udvar talajából mintegy „hatodfélszáz" darab régi apró ezüstpénz bukkant felszínre. Hanusz szerint: „... eredetük arra vall, hogy a salzburgi érsekség XIII. századbeli pénzei". Eszerint tehát kb. 5-600 db friesachi pénzt tartalmazott a Kecskemét belvárosában megtalált lelet, melynek sorsáról nincs további adat.28 A lelet pontosabb előkerülési körülményeiről sincs bővebb ismeretünk, de a lelőhely egyértelműen a mai Kecskemét belterületén fekvő Árpád-kori település területére esik.29 KECSKEMÉT (?) - SCHUBERT ANTAL- FÉLE LELET (1898) (egykor Pest-Pilis- Solt-Kiskun vm., ma Bács-Kiskun m.) A kecskeméti városi tanács 1898. május 24-én tartott közgyűlésén határozat született arról, hogy Kada Elek polgármester javaslatára Schubert Antal helybeli aranyművestől a városi múzeum részére átvett „2 db Árpád-kori arany halánték gyűrű, 1 db ezüst gyűrű és 337 db XII-XIII. századbeli külföldi ezüstpénz" súly szerinti ellenértékeként 26 forint és 8 krajcár kerüljön kiutalásra, és az átvett tárgyakat Bállá János levéltáros helyezze a múzeumi tárgyak közé.30 Egyúttal arról is döntöttek, hogy a tárgyak átengedéséért járó díj csak a Magyar Nemzeti Múzeum által elvégzett becslés alapján fizethető ki. A városi tanácsnak a Magyar Nemzeti Múzeumhoz írt megkeresésére, és az ott esetleg elvégzett becslés megtörténtére nem sikerült további adatot találni. 27 Hanusz István 1904-1905 3-9. 28 V. Székely György 2002a 69.; Tóth Csaba 2007 83. 25 V. Székely György 2002a 68-70. 30 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára VIII. 703. Kecskemét Városi Múzeum és Könyvtár iratai 10822/1898. (V. 24.). Több, az üggyel kapcsolatos iratot később kiselejteztek. A lelet pontos előkerülési helye nem ismert, így csupán feltételezhetjük, hogy Kecskeméten, annak környékén vagy a város vonzáskörzetében került napvilágra valamilyen földmunka, talán a tavaszi szántás alkalmával. A találó(k)tól a leleteket az egyik helybeli ékszerész vásárolta meg, aki nyilván jó haszonnal akarta azután továbbadni a városi önkormányzatnak. A lelet összetétele és értékelése A megmaradt iratokból annyi mindenesetre kiderül, hogy Schubert Antal aranyművestől egy Árpád-kori, valószínűleg a 13. században elrejtett - ezüstpénzekből és ékszerekből álló - kincsleletet vásárolt meg a város az éppen az ugyanebben az évben megalakult kecskeméti városi múzeum számára.31 A lelet összetételéről vagy pontosabb meghatározásáról nem maradt fenn adat, csupán az iratban szereplő „XII-XIII. századbeli külföldi ezüstpénz" fölé utólag tintával beírt „friesachi dénárok?" kiegészítés az egyetlen támpont a pénzek eredetére. Kizárólag idegen pénzekből álló leletek előfordulása nem példa nélküli a 13. század első felében a Kárpát-medencében földbekerült éremleletek között, ebből az időszakból számos más hasonló lelet ismeretes.32 A pénzek mellett említett ékszerek közül a két „Árpádkori arany halánték gyűrű" azonosítása minden bizonnyal a régészetben jártas és számos ásatást vezető Kada Elek polgár- mestertől származik, és valószínűleg S-végű hajkarikát jelent.33 A hajkarikák anyagával kapcsolatban felmerülhet az a kérdés, hogy azok valóban aranyból készültek - ami a ritkább eset -, vagy esetleg elektronból, mint a tatárjáráskori leletekben előforduló legtöbb példány.34 Ha hihetünk az aranyműves megállapításának, akkor ezek a hajkarikák ran31 A kecskeméti Városi Múzeum alapításáról ld. Kőhegyi Mihály 1974 428-430. 32 A legközelebbi párhuzam a kecskemét-nyíri lelet (V. Székely György 1992113-162.), de számos más példa is idézhető, ld. Tóth Csaba 2007 81-87. 33 Kada Elek inkább a halántékfüggő kifejezést használta (Kada Elek 1896 50.), de a halánték gyűrű elnevezés a 19. század végén számos más régészeti közleményben is előfordul, ld. az Archaeologiai Értesítő tárgymutatóit. 34 Mesterházy Károly 1983; Jakab Attila 2007 255. 116
