Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Knipl István: Hajós régészeti topográfiája
Hajós régészeti topográfiája litikumra datálható leletanyag.46 Homokmégy területén azonban négy lelőhelyen47 is gyűjtöttek a Tisza-kultúrához köthető leletanyagot.48 Rézkor (Kr. e. 4500/4400-2700) A neolitikum utolsó időszakában, a Kr. e. 5. évezred végén klímaváltozás történt, melynek során az atlantikum földművelésre alkalmas klímája véget ért, helyette elkezdődött a szubboreális hűvösebb időszaka.49 Ekkor a dunai allúviumon megjelennek, majd mindinkább elterjednek a bükk- és gyertyánerdők, míg a homokháton megindult a legelők jelentős kiterjedése.50 A klíma- és vegetációváltás a neolitikumra jellemző, főként földművelő gazdálkodási módot is megváltoztatta. A gazdálkodás súlypontja az állattenyésztés felé tolódott el.51 A neolitikumból a rézkorba való átmenet azonban nem hirtelen zajlott, hanem lassú folyamatként ment végbe.52 A Duna-Ti- sza köze - és ezen belül is a magaspart vidéke - ezen időszakban is két kulturális tömb határát jelentette. A Tiszántúlon a kései Herpály- Csőszhalom kultúra téliekből és síkvidéki falvakból álló településrendszerét a kulturális és szakrális folyamatosságot jelentő Tiszapol- gár-kultúra kis lélekszámú telepeinek sűrű hálózata váltotta fel. Ugyanekkor a Dunántúlon a Lengyel-kultúra kései rézkori időszaka töretlen folytatása a késő neolit Lengyel-kultúrának.53 Hajós területén 15 lelőhely esetében sikerült kimutatni a rézkori megtelepülés nyomait.54 (1. térkép.) A legkorábbi betelepülőket a régészeti leletek alapján a kora rézkori Ti- szapolgár-kultúra népességéhez köthetjük. A 16 A fentebb említett 11., 13., 22., 53. lelőhelyek erősen sérült leletanyaga esetleg a korai Lengyel-kultúrához is köthető. 47 Tóth Katalin 1998b 62. 48 A tiszai emlékanyag jelenléte a sárközi Homokmégy területén ismételten felveti a Duna-Tisza köze középső területeinek kulturális hovatartozása kérdését. 49 Horváth László András - M. Virág Zsuzsanna 2003 125. 50 Knipl István - Sümegi Pál 2011 46. 51 Horváth László András - M. Virág Zsuzsanna 2003 125. 52 Horváth László András - M. Virág Zsuzsanna 2003 126. 53 Horváth László András - M. Virág Zsuzsanna 2003 126. 54 9., 13., 14., 15., 18., 20., 25., 27., 36., 75., 76., 96., 110., 118., 120. lelőhelyek. kultúra nagyállattartó népessége rövid életű telepeit az árterek partján található dombsorokon alakította ki.55 Nincs ez másként Hajós területén sem, mivel a magaspart és az ártérből jelentősen kiemelkedő dombhátak kiváló megtelepedési helyet jelentettek. Hajós területén mindössze egy helyen, a Zabhegy K-i végén gyűjtött D. Szabó Kálmán a kultúrához köthető kerámiatöredékeket.56 A szomszédos Császártöltés területén szintén csak egy helyen sikerült kimutatni a kultúra megtelepedését, itt a kultúra jellegzetes kerámiatípusának, a csőtalpas tálaknak néhány töredéke került begyűjtésre,57 míg Kecel és Homokmégy területén a kultúrának eddig nincs nyoma. Minden bizonnyal a földrajzi okok mellett, a lelőhelyek ritkasága vagy hiánya szorosan összefügghet az életmóddal (rövid ideig élő telepek), illetve a kultúra peremvidékén való elhelyezkedéssel. A Tiszapolgár-kultúra hagyományainak szerves folytatója a középső rézkor során a Bodrogkeresztúr-kultúra volt.58 A nagyállattartó életmódot folytató, mozgékony, többször lakhelyet váltó közösségek települési nyomait igen nehéz kimutatni,59 támpontot szinte csak a temetkezési helyek szolgáltatnak. A terep- bejárás során a kultúra megtelepedésére utaló nyomok nem kerültek elő. Az újabb kutatási eredmények ismeretében azonban feltételezhetjük, hogy Hajós területén is megtelepedtek. A környező települések területén több helyen is sikerült kimutatni a kultúra nyomait. Császártöltésen a Kiscsala-Utőrház I. lelőhelyen minden bizonnyal egy nagy kiterjedésű temető szétszántott maradványai kerültek elő,60 míg Nemesnádudvar területén, a hajósi határhoz igen közel, az M9 autópálya nyomvonalának leletmentése során nagy sírszámú temető feltárása történt meg.61 Kalocsa környékén e 55 Gallina Zsolt - Romsics Imre 199612. 56 118. lelőhely, Wicker Erika - Kustár Rozália - Horváth Attila 2001 50.; VKM RGy. lt.sz: 97.377.1-12. 57 Knipl István 2004185. 58 Ugyanekkor a Dunántúl területén a késői Lengyeli- kultúra és az őt váltó Balaton-Lasinja-kultúra között lényeges különbségek voltak. 59 Hosszabb ideig tartó megtelepedésüket jelenleg csak a Tiszántúlon sikerült bebizonyítni M. Virág Zsuzsanna - Bondár Mária 2003129. 60 Knipl István 2009a 92.; Knipl István 2009b 145. 61 A temető a Bodrogkeresztúr-kultúra egyik legjelentősebb feltárt temetője, V. Székely György 201015-17. 11
