Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
68 Iványosi-Szabó Tibor méltó töredék bizonyít. 1X 4 A jegyzőkönyvek vezetésére legkorábbi adatunk 1591ből való. Hornyik János megjegyzése, elemzése viszont rámutat arra, hogy az 1591-1600. évek anyagát rögzítő legelső kötetben még csak a legfontosabb ügyekről készült feljegyzés. „Ezen első évekről, a Jegyzőkönyvek puszta jegyzeteken kívül alig mutatnak egyebet." A lakonikus bejegyzések csak az ügyekre vonatkozó legfontosabb adatokat és magát a végzést rögzítették. IX ? A későbbi évtizedek anyagát már valamivel bővebben ismerjük, mivel részben Hornyik János, részben pedig Szilády Károly másolt ki belőlük hosszabb részeket. A két háború között pedig Szabó Kálmán készített, illetve készíttetett rövidebb kivonatokat a jegyzőkönyvek anyagából. 18 6 Úgy tűnik, hogy a XVI. század első kétharmadában még a főbíró magánlakása volt a tanácskozások színhelye. 1564-ben még Végh Mihály főbíró házánál kötötték meg a „pápista hitön valók" „az Luter Körösztyénökkel" az öreg templom használatáról készült egyezségüket. 1 S' Azonban az önálló városháza valószínűleg már a következő évtizedekben megépült, ahol a főbíró és a tanács végezhette hivatalos munkáját. Ezt igazolja az új század elején rögzített egyik feljegyzés: amikor a tatárok a várost feldúlták, „egynehány napigh, mikor mind ell hatták az Város Deákjai, azért én Szűcs Bálint fia mígh it voltam az Város házánál, az mely dolgok idémben löttenek, én azokat mind ide ez helyre [jegyzőkönyvbe] írtam föl." 1N N A város központjában lévő épületet a szükségletnek megfelelően a későbbi évtizedekben tovább bővítették és a század utolsó harmadában már jelentős méretű lehetett: 1676ban a városháza „tornácát megzsindelyezték", és több esetben említik a városháza kisebb, illetve nagyobb kapuját. 18 9 Mivel vendéglő ekkor még a városban nem működött, a tanács kénytelen volt önálló konyhát fenntartani, ahol ellátták élelemmel és itallal mind a hivatalos személyeket,"" mind pedig a harácsoló katonák vezetőit. Tehát a hivatali helyiségek, a fogda, az istállók mellett ennek is megfelelő helyet kellett biztosítani. A tanács működésének szabályozása itt is, miként Nagykőrösön csak a XVIII. században történt meg. 1'" Kecskeméten a jegyzökönyvek pusztulása miatt nagyon gyérek az erre vonatkozó adatok. A tanácskozások idejének rögzítésére, szabályozására is csak később került sor. A rendelkezésünkre álló adatok száma oly kevés, hogy ezek alapján erre biztosan nem tudunk következtetni. Csak jóval későbbi 18 4 A főbírói számadáskönyv legrégebbi töredéke 1640-ből, az ún. robotlajstrom legkorábbi töredéke 1633-ból való. Azonban mindkettő annyira kiforrott formai jegyeket mutat, hogy kétségtelenül már több évtizedes helyi gyakorlat alapján vezették ezeket. 18 5 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996.25-54. 18 6 Ezekből állt össze a Levéltár több kötetből álló forráskiadványa: Kecskeméti szabályrendeletek I. (1659-1849) és részben a. A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei 1. (1591-1719), II. (1712-1810). 18 7 HORNYIK János: 1861. II. 225. 18 8 HORNYIK János: 1861. II. 55-56. 18 9IV. 1508. c/ 1670. 213. IV. 1508. c/ 1689. Derékadó lajstroma 228-231. „behajítván az kis kapuján az várasháznak". IV. 1508. c/1677-1678. 173. '"" Erről a gyakorlatról egy korabeli gúnyolódó hangvételű vers is beszámol: IV. 1504. m/ 1663. 79. , l" Nagykörösön 1710-ben hozták meg az erre vonatkozó határozatot. MAJLAT Jolán 1943. 136.