Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
66 Iványosi-Szabó Tibor történt. Viszont az is jól látszik, hogy több éven, olykor évtizedeken át - az évenként megválasztott tisztségviselők mellett - egy-egy szűkebb csoport határozta meg a város adminisztrációjának közvetlen irányítását. A hatvanas években a nagyon szűkösen ránk maradt feljegyzésekben feltűnően sok esetben, 7-11 alkalommal találkozunk Bíró György, Csaba János, Csebe András, Hegedűs János, Kamarás Ambrus, Nagy János, Nagy Péter, Sárközi Pál és Kalocsa János nevével. A hetvenes években Csaba János, Hegedűs János, Szentkirályi Pál, Sárközi István, Szabó Bertalan és Barkó Benedek jelentették a legfőbb támaszt a főbírók számára. A 80-as évekből feltűnően kevés esetben maradt ránk olyan feljegyzés, amely a tanács tagjaira utal. Ezekben legtöbbször Bíró György, Deák Pál, Kalocsa János, Magó Mihály, Haranczos Nagy János, Pathay András és Sárközi Pál nevét rögzítették. A kilencvenes évekből származó viszonylag bőséges anyag alapján lényegesen pontosabb kép rajzolódik ki. Ez idő alatt a tanács 71 ülésén bizonyíthatóan Bede Lukács 54, Demeter Márton 30, Király István 47, Haranczos Nagy János 47, Szabó Bálint 29, Szabó Keresztes 30, ifjabb Szentkirályi Pál 43, Szűcs István 29 és Varga István 31 esetben vett részt. Tehát aligha kétséges, hogy meghatározó személyek voltak a mindenkori választott tisztségviselők mellett, és az esetek többségében véleményük, álláspontjuk legalábbis irányadó volt a döntések meghozatalában. Érdemes kiemelni, hogy néhány személy a század második felében évtizedeken át megkülönböztetett szerepet kapott a városban. Bede Lukács, Deák Pál, Herczegh Mihály, Király István, Kis István, Nagy István, Haranczos Nagy János és Sárközi Pál a 60-as évektől csaknem 1700-ig rendre feltűnnek a közéletben. A korábban felsorolt személyek is két-három évtizeden át halálukig fontos szerepet kaptak. Tehát azt mondhatjuk, hogy az általunk áttekinthető évtizedekben mindvégig fellehető egy-egy szűkebb csoport, amely, ha nem is körülhatárolt formában, ha nem is kizárólagos döntéshozóként, de kétségtelenül hosszú időn át erőteljesen befolyásolta a város közéletét. Távolról sem állítható, hogy ekkor már a főbíró irányításával a választott tisztségviselők mellett egy kisebb tanács szervezett formában létezett, de a közállapotok gyakorlatilag kikövetelték ennek informális működését. Ebbe a szűkebb körbe, az informális kisebb tanácsba érthetően nem volt könynyü bekerülni. Az idősebbek, Pathay András, Kalocsa János, Kamarás Ambrus, Bíró György, Csaba János, Hegedűs János stb. „szakmai" útját, - a negyvenes ötvenes években - a döntések többségét hozók szűkebb körébe történő emelkedésének folyamatát érdemi adatok hiányában nem tudjuk pontosan nyomon követni, de rajtuk kívül közel kéttucatnyi személy karrierépítését jól tudjuk érzékeltetni. Ezek az adatsorok kétségtelenné teszik, hogy a mezőváros életét irányító szerepkör megszerzéséhez távolról sem volt elegendő a vagyoni-családi háttér. Valójában sok éven, akár több évtizeden át díjazás nélkül végzett, eredményes munka alapján lehetett ebbe a körbe bekerülni.
