Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten... 61 szolgáltatásokból, mint városban élő bármely jobbágy.

16

4 Érdemes arra is utalni, hogy a hódoltság idején csak ritkán történt utalás valamely gazda nemes voltára. Számuk is csekély volt. Az itt lévő nemesek számát Wesselényi Pál növelte meg, aki három rendkívül gazdag személynek, Deák Pálnak, Kalocsa Jánosnak és Pathay Andrásnak - és természetesen családtagjaiknak - adományozott nemesi címet és kiváltságot.

16

1 Ezek ellenére számuk Kecskeméten mindvégig lényegesen alacsonyabb volt mint a szomszédos Kőrösön. Még a Rákóczi szabadságharc idején is csak 14 nemest említ az összeírás. A török kiűzése után, 1689. május 18-án a helyi nemesek elérkezettnek látták az időt, hogy kiváltságaikat érvényesítsék a lakosság többségével szemben. „Nemes Deák Pál 'sa többi Kecskeméten lakos nemesek" panasszal fordultak a nemesi vármegyéhez, mivel szerintük „ők a kecskeméti paraszt népnek mind egész községe, mind egyes tagjai által, az ország törvényének, és a Megye határozatainak megvetésével, 's a nemesi kiváltság tekintetbe nem vételével, mindennemű adózás, közszolgálat, fuvarozás 's egyéb szolgálmányokra, éppen úgy, mint a Város paraszt lakosai, azokkal egyiránt kötelesek, vonakodás esetében erőszakkal, letartóztatás, bebörtönzés, súlyos megverés, mérges káromkodás és szitkokkal illettetnek, házaikban és szabadítékos telkeiken megtámadtatnak, tőlük a dézmák nemesi telkeikről szinte úgy mint a parasztoktól beszedetnek..."

16

6 Ha e barokkos panaszáradatról lehántjuk az akkor kötelezően ráhintett manírt, előttünk áll a korabeli gyakorlat: ezek a nagyobbrészt armális nemesek kötelezettségeiket tekintve nem különböztek a város többi gazdájától. A magyar állam, a hadsereg és a nemesi vármegye által megkövetelt adókból és szolgáltatásokból valóban éppoly arányban vállaltak részt, mint a többi gazdag cívis. Egyetlen előnyük az volt, hogy személyük és családtagjaik után a magyar államnak nem kellett adózniuk. Bár a nemesi vármegye formailag megerősítette őket kiváltságaikban, fél évvel később ugyanez a fórum korábbi kötelezettségeik teljesítését követelte meg: „...az igás jószágot tartó és paraszt telken lakó nemes emberek is a közterhek viselésére szorítandók..."

16

7 Elmondható a korszak egészére, hogy elsődlegesen nem a nemesi kiváltságaik, hanem vagyoni állapotuk, családi hátterük és személyes adottságaik, felkészültségük határozta meg a mezővárosban lehetőségeiket, vállalt szerepüket. Az viszont kétségtelen, hogy a török kiűzése után nemcsak gyakrabban hivatkoznak rendi előjogaikra, hanem ennek mind több alkalommal igyekeznek érvényt is szerezni. Ezek ellenére azt mondhatjuk, hogy itt a 16

4 1664-ben „volt Pestre kocsival...Korponára volt egy lova... dolgozott egy nap... hozott szénát Szent Györgyről... hozott 4 fertály zabot... Budára küldtük... Párkányba fát hordani másodmagával, felmentükben Budára szénát vittek...gyalogh embert attanak Hajóvonni Földvárra..." stb. IV. 1504. m/ Robotlajstrom 1664. 9, 95, 124, 180, 195. stb. 16

5 „...Kalotsai János... egyszersmind bizonyos számú pénzt is, úgymint harmadfélszáz aranyakat vévén fel tőile... maga és maradéki személlyek alkalmatosságával megnemesítettem..." IV. 1527. Nemesi iratok gyűjteménye (Később: 1527.) 3. doboz. 16

6 IV. 1527. 3. doboz. 16

7 IV. 1527. 1. doboz. A helyi nemesek többszöri reklamálását ismételten elutasítva 1764. február 21-én a Pest megye határozata kimondta: „...a Kecskeméten lakó Nemes emberek, polgári telkeik 's azokon létező javaikra nézve a Városi Tanács hatósága, személyeikre nézve pedig a Megye Bírósága alá tartozónak nyilváníttatnak."