Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

58 Iványosi-Szabó Tibor IX. táblázat AZ 1660-AS ÉVEKBEN SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐ ESKÜDTEK VAGYONI TAGOZÓDÁSA Nevük előfordulása Törpevagyonú Kis vagyonú Közepes vagyonú Gazdag Bizonytalan Összesen 1 9 5 4 7 25 2 1 7 6 8 22 3 4 1 4 9 4 6 2 5 13 5 1 3 3 6 13 6 1 1 3 5 7 1 2 3 8 1 2 3 9 10 1 1 2 11 2 2 Összesen: 2 31 20 37 7 97 %-ban 2 32 21 38 7 100 Az esküdtek vagyoni állapotának felméréséhez az 1662. évi adókönyv adatait célszerű felhasználni. Itt 756 személy pénzbeli terhét - közvetve vagyoni alapját - rögzítették.'

3

4 Sajnos az adókivetés alapját képező szempontokat, adatokat pontosan nem ismerjük, így néhány esetben vitatható ugyan az egyes rétegek között megvont határ, de a józan belátás ebben feltétlenül segít. Gyakorlatilag vagyontalannak mondhatjuk azt a nyilvántartásban fellelhető 227 családfőt, aki 1-3 forint fizetésére volt kötelezve. Csekélyke, mondhatjuk törpe vagyon - ház, csekély szőlő - birtokában lehetett az a 233 családfő, akit 4-6 forint közötti öszszeg befizetésére köteleztek. Joggal kisbirtokosnak minősíthetjük azokat (190 fő), akik 7-12 forint közötti terhet kellett hogy vállaljanak. Aligha kétséges, hogy ők házon kívül jelentős szántóföldet béreltek, vagy birtokoltak. 106 volt azon családfők száma, akikre 13 forint összeget szabtak ki. Ők csaknem kivétel nélkül igen komoly mezőgazdasági birtokkal is rendelkeztek. E csoporton belül, amelybe a leggazdagabbak kerültek, talán az egyik további, fontos adónem, vadszáRajtuk kívül közel félszáz azoknak a száma, akiknél adókötelezettséget nem jeleztek, vagy valamilyen ok miatt adót nem hajtottak be.