Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Schön Mária: Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében

Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében 311 Wodan a szelek és halottak isteneként éjszakánként a viharban száguld. Szellemhada élén járva magával rántja áldozatait: eredetileg a kivégzettek és a csatában elhullt hősök lelkét, később a boszorkányokat, varázslókat, kereszteletleneket, eretnekeket, de állatokat, sőt a földi embereket is, akik útjukba kerülnek. Hajóson eddig egyetlen adatközlőtől hallottam a vad vadászról. A róla szóló elbeszélésben sok motívum megvan azok közül, melyek Wodant körülveszik. Ennek az elbeszélésnek a vadásza is éjszaka érkezik és vad viharban, és egy halottat kísér-kísért halála után. Vam wilda Jägr dott hand sie ällamal vazählt, deanni xvildi Jägr, des muß en Stuarm, so was sei, descht grad so, wenn so großi Stiarm kammed. Nach ischt ueis gstaarha am Haus and des ischt ällawail zruckkamma. En dr Nacht hat si nomal erscheint. Reacht hascht des itt gsiah, nu en Schei hat des ghätt and iamal hat 's nach a Stemm au no gia. And des ischt nach deamm sei Stemm gsei, was gstaarba ischt. And deanni haud itt ruah kenna, vaar sie nach itt eappis aufgopfrid hand en dr Kiarch. Nach ischt eappr kamma and hat gseit, sie sollid eappis aufopfra, daß sie a Ruah kriaged. Nach ischt des so, nach muß ma en d Kiarch gau and muß nach des guattua. Annach hat ma nach escht a Ruah. And vaar ma des itt hat, gaht dea wild Jägr äwa na che an dr Nacht. Ackarmo ischt des jinig naganga, des ischt äwa nache. Dea wild Jägr sai iamal mit am Schlitta kamma. Wenn 's Wentr gsei ischt, nach ischt'r mit am Schlitta ganga. And andrsmal drna, wia s Weattr gsei ischt. Em Sammr ischt V nach mit am a Waga odr mit eappis kamma, abr ällawail mint egy kísértet [wie Geist, Seele]. Sealla, mo dr wild Jägr nachi ischt, sealla ischt gstaarba gsei. Da ischt eappis vasprocha gsei and vaar sie des itt haud guattau, was ear valangt hat, solang ischt ear äwa zuruckkamma. Dr wild Jägr ischt zuruckkamma. Dea ischt solang kamma, bis sie des haud guattau, was sie ihm vasprocha ghätt haud. (Kübler Ferencné) (Azt mondták mindig a vad vadászról, ezekről a vad vadászokról, hogy ez valami viharféle lehet, mint mikor nagy viharok jönnek. Meghalt valaki a házban, és éjszakánként megjelent. Tisztán nem lehetett látni, csak a fényét, és néha hangot is hallatott. És ez a halott hangja volt. A házbeliek nem tudtak nyugodni, míg föl nem ajánlottak valamit a templomban. Aztán jött valaki, és azt mondta, valamit áldozzanak a templomnak, hogy nyugalmuk legyen. Úgy lehet ez, hogy jóvá kell tenni valamit, mert csak utána lesz nyugta. És mielőtt ez meg nem történik, addig a vad vadász éjszaka mindig követi őt. Akárhová ment, ez a nyomában volt. A vad vadász néha, ha tél volt, szánon jött, máskor is az időjárás szerint. Nyáron kocsival vagy mással, de mindig mint kísértet. Szóval akit követett a vad vadász, az meghalt. Valami ígéret hangzott el, és míg azt jóvá nem tették, amit kért, addig mindig visszajárt. A vad vadász visszajárt. Addig jött, míg jóvá nem tették, amire ígéretet tett.) Egy második elmondáskor az adatközlő részletesebben írta le a vihart: En dr Nacht isch iamal vaarkamma, 's hat halt älts afanga zum knappa and zum kläppra and so hand sie gwißt, daß 'r kämmt wiedr. Nach haud sie gseit, jetz kämmt dr wild Jägr, wel älts so gstuarmid hat, en Stuarm ischt ganga ällawail.