Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

30 Iványosi-Szabó Tibor nyos szélű janicsár patyolat és két pár sastoll. A város szerencséjére néhány év múlva örökös nélkül meghalt, és birtokrészét az uralkodó Koháry Istvánnak ajándékozta.

10

0 Hozzá hasonlóan járt el a város több földesura: Rákóczi Pál országbíró számára az 1/16 rész után Kecskemét még csak 20 ezüst tallért, később 40 magyar forintot fizetett. „1661-ik évben [fia] László úr a censust felszöktetvén, 80 tallért fizettetett a várossal; 1664-ben pedig azt rendelte, hogy az évi censuson kívül a város viselje egy részét elhalt felesége temetési költségének." Mivel a város ezt megtagadta, 100 forintra büntette.

10

1 Velük szemben néhány földesúrral teljesen zavartalan és korrekt maradt mindvégig a város kapcsolata: Vay Adám 1/16 birtokrész után a cenzus 12 1/2 tallér; ajándék 2 darutoll, egy karmazsin csizma, egy vég janicsár patyolat.

1"" Fáy György eljárása is azt igazolja, hogy a főurak egy csoportja nem élt vissza a lehetőségekkel, s betartotta a törvényeket és a korábban megkötött szerződéseket. Számára 1/16 birtokrész után a cenzus ugyancsak: 12 Vi tallér; ajándék két szál darutoll, egy karmazsin csizma, egy vég janicsár patyolat volt.

10

3 Mivel Rákóczi Ferenc 1/16 birtokrészét Koháry István zálogba vette, cenzusukat neki küldték. Ennek összege 20 tallér volt, és az ajándék: két szál darutoll, egy aranyos végű janicsár patyolat, egy pár karmazsin csizma."'

4 Rákóczi Pál egykori 1/16 birtokrészét leányági örökségként gróf Erdődy György szerezte meg. Neki évenként 40 forint adót adtak, ajándéka pedig: egy vég patyolat, két szál darutoll, egy pár bélelt karmazsin csizma.

10

5 A Koháry família valójában Bosnyák örökségként a város szolgáltatásainak csupán 1/8 részére tarthatott igényt. Mivel 1670 után zálogba vették Rákóczi Ferenc birtokában lévő 1/16 részt, és a Wesselényi Ferenc tulajdonában levő!4 részt, és később ajándékként megkapták a Báthoryak részét is az uralkodótól, így a század végén már a város eszmei értékének a felét birtokolták. A nyolcvanas évektől számukra évenként 400 aranyat, vagy 800 ezüst tallért kellett fizetni. Az ajándékok között egyik évben egy perzsa szőnyeg, a másikban egy aranyos paplan, továbbá: egy tarisznya füge vagy (mazsola) szőlő, egy tarisznya rizs, három szál darutoll, 6 öreg pozsár hal, egy bélelt szárú csizma, közönséges csizma 3-4 pár - az inasok számától függően -, egy kötés sárga és szederjes karmazsin, egy vég patyolat.""

1 A Csáky grófok a város földesúri cenzusából % részre tarthattak igényt és 1640-ben még csak 83 tallér census szedésére voltak jogosultak, de 1647-ben már 200 tallérra emelték az összeget, amely a század végéig csaknem változatlan maradt. Mivel a családból két leány apáca lett, örökségük után járó taxát és ajándékot 10

0 HORNYIK János 1862. III. 7. "" A nagyváradi csatában történt halála miatt nem tudta az összeget behajtani. HORNYIK János 1862. III. 21-22. 10

2 HORNYIK János 1862. III. 6-9. 10

3 HORNYIK János 1862. III. 9-14. 10

4 HORNYIK János 1862. III. 20-21. "'

5 HORNYIK János 1862. III. 21-24. 10

6 HORNYIK János: 1862. III. 30-44.