Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Schön Mária: Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében

294 Schön Mária sek közül a legjobban feltárt közösségnek számít. Dolgozatunk anyagában a meg­felelő helyeken utalunk a germán mitológia elemeire. Azok a változások, melyek a kereszténység felvételével a germán pogány kor hiedelmeiben, szokásaiban és egyéb hagyományaiban végbementek, a hajósi ada­tokban is jól megfigyelhetők. Összességében azt mondhatjuk, hogy a pogány kor és a kereszténység eszmerendszerének összekeveredése, összeolvadása a hiedelemlé­nyeknek színes változatait hozta létre. Az első és eddig legteljesebb néprajzi összefoglalás Die deutsche Volkserzähl­ung in Hajós címmel a II. világháború előtt Hajóson búvárkodó Györgypál-Eckert Irma tollából született. 2 Az őutána következők szorgalmas gyűjtéseket végeztek. Schwalm Pál a tízkötetes Ungarndeutsche erzählen címet viselő sorozatából egy kö­tetet Hajós népdalainak, meséinek szentelt/ Camman és Karasek egész Európában kutattak a németség, így a hajósiak népi elbeszélései után is. 4 Hogy mit gondoltak a hajósiak teremtett világunkról, annak kutatásával engem bízott meg a kecskeméti Katona József Múzeum, így jött létre a Hajósi sváb népi elbeszélések, Schwäbisches Erzählgut aus Hajosch című kötet 2005-ben. 1 Bereznai Zsuzsanna és Schőn Mária a Bács-Kiskun megyei Cumania évkönyv 22. és 23. kötetében a régi hajósi lakodalmak szokásanyagát ill. a hagyományos paraszti gazdálkodás világát tárták fel/' A dolgozat anyagát elsősorban gyűjteménynek szánom: hogy együtt legyenek azok a hiedelemtörténetek, melyek a természetfeletti lényekről Hajóson élnek. Minden esetben mellette van a sváb nyelven gyűjtött eredeti változat, hogy ezáltal ez az anyag hozzáférhető legyen a német néprajzi kutatás számára is. GYERMEKIJESZTŐK „Ezek (ti. a gyermekijesztők) olyan mitikus lények, akikben a felnőttek nem hisznek, csak a gyermekeknek emlegetik őket, hogy valamely tilalmat egy mitikus lényre való hivatkozással kézenfekvőbbé tegyenek. Általában nem többek egy név­nél, s gyakran a gyermeki fantáziára bízzák, hogy találják ki, milyen is az említett mumus; a gyermekeknek csak azt említik, hogy elviszi őket egy zsákban..." - írja Dömötör Tekla. 7 A gyermekekben félelmet keltettek ezek az alakok - láthatatlanságukkal, kü­lönös hangzású nevükkel, a mögötte rejlő titokkal, a felnőttek komoly hanghordo­zása miatt. A Scheckalaranzá-val ijesztették a gyerekeket: Jön a Scheckalaranza! De hogy mi a csudát is jelent ez a szó? Mégis féltünk tőle. Ügy van ez, mint mikor a boszorkányokkal vagy a Mikulással ijesztgetnek. Mi olyan férfifélének képzeltük, olyasminek, mint mikor a Mikulás jön vagy egy dühös krampusz, olyan vad.) 2 GYÖRGYPÁL-ECKERT Irma 1941. 3 SCHWALM, Paul 1987-1992. 4 CAMMAN, Alfred - KARASEK, Alfred 1976, 1977, 1978, 1979. 5 SCHŐN Mária 2005. 6 BEREZNAI Zsuzsanna - SCHŐN Mária 2006, 2007. 7 DÖMÖTÖR Tekla 1981. 102-103.

Next

/
Thumbnails
Contents