Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX-XXI. század)

Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultiirája 289 Változások a XX. század közepétől A II. világháború után, az 1960-as évektől gyökeresen átalakult az emberek életmódja, melynek során megváltozott a háztartásvezetés rendje is. A régi időbeosztást csak azokban a családokban sikerült megőrizni, ahol több generáció élt együtt, s a nagymama nyugdíjas volt, vagy nem volt munkahelye. De viszonylag kevés család engedhette meg anyagilag azt, hogy a háziasszony „háztartásbeli" legyen. A technikai fejlődés, a kereskedelem kiszélesedése lehetővé tette azt, hogy a háztartási munkák többsége leegyszerűsödjön. így a különféle háztartási munkák nemcsak könnyebbé váltak, hanem a munkára fordítandó idő is jelentősen lerövidült. A háztartási munkák elvégzése már nem csupán a háziasszony, a nagymamák és a leányok feladata. A családi kötöttségektől függően a férfiak is elvégzik a legkülönfélébb munkákat. A kenyérsütés az 1960-as években úgyszólván teljesen megszűnt, a kemencéket kidobták, de egy-egy ügyes háziasszony néha még ma is frissen sült házi kenyérrel és lángossal kedveskedik családtagjainak. A disznóvágás szokása a mai napig fennmaradt, szűkebb körben ugyan, mint a korábbi évtizedekben. Ugyancsak elvétve vállalkoznak a tanyás gazdák a nagyállattartásra, a baromfitartás azonban szinte általános a város külterületein. Ugyancsak az idősebb generációhoz tartozó háziasszonyok foglalkoznak befőttek, savanyúságok, lekvárok készítésével, csigacsinálással. A befőzés szerepét részben átvette a hűtőszekrény és a mélyhűtőláda. Az üzletekben egész évben lehet friss zöldséget és gyümölcsöt vásárolni, nincs szükség ezek házilagos tartósítására.