Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX-XXI. század)
266 Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta egész évben ezzel a kalappal veregették a beteg állatot, amelyiknek elállt a vizelete vagy fölfuj ódott. A karácsony böjti vacsora során hagyományosan legelőször fokhagymát ettek mézbe mártva, utána diót, szőlőt. Majd a bableves következett, s a mákos tészta vagy mákos guba, melyet szintén mézzel fogyasztottak. Más családokban nem a vacsora, hanem az ebéd volt a karácsony böjti főétkezés. Karácsony böjtyin nem megyünk sehova. Délig nem ettünk, szeszes italt nem ittunk, mert ezt a böjtnek szenteltük - ezt tartotta a régi félegyházi nép. A XX. század elején polgári hatásra a paraszti konyhákon elterjedt az a szokás, hogy a karácsony böjti asztalra sült hal is került, melyhez gyümölcsbefőttet ettek a módosabb tanyasi családokban az 1930-as évektől kezdve. A XX. század második felétől a sült hal és a halászlé a legkedveltebb karácsony böjti étel ebédre és vacsorára egyaránt. Az alma sem maradhatott el a hagyományos karácsony böjti asztalról. Általában az ebéd vagy a vacsora része volt. Előfordult az a szokás is, hogy karácsony böjtjén két-három almát egy vödör vízbe tettek, s azt leeresztették a kútba, melyet csak vízkeresztkor húztak fel. Akkor a gazda feldarabolta, s minden családtagnak adott belőle, hogy a következő esztendőben egészségesek legyenek. Volt olyan család is, ahol újév napján volt szokás kivenni a kútból a karácsony böjtjén leeresztett almát. Ezt a szokást még az 1970-es években is gyakorolták. Az újévi ebédkor osztották szét az almaszeleteket. Az is előfordult, hogy vízkeresztkor a kútból kivett almáról először ittak, az állatok meg mink is, majd utána szétosztották. Sok helyen nemcsak a kútba tettek almát, hanem egy nagyobb pohár vízbe is, és arról ittak. Azt mondták, hogy amilyen szép az alma, olyan egészséget adjon az Isten mindnyájunknak. Egyes családoknál karácsony böjtjére aszalt almát főztek, s cukrozva fogyasztották. Karácsonyra rétest, mákos és diós hajtogatottat (bejglit) is szokás volt sütni. Ezt igencsak úgy sütötték ki, hogy éjfélre legyen kész. Ez volt a szokás régen - emlékezik Hegedűs Sándorné Dongó Piroska. 1M ) A Szécsényi család tanyáján böjti szármát is főztek, azaz a töltött káposztát hús nélkül készítették: főtt tojás, olajon megpirított zsömlemorzsa, tejföl vagy megáztatott zsömle került bele. 1 M Az 1920-30-as években Pajkos-Szabó malmos gazda Mindszenti út melletti tanyáján a következőképpen étkeztek karácsonykor: Karácsony böjtjén, szenteste napján nem reggeliztek, az asszonyok a sütésselfőzéssel, a takarítással voltak elfoglalva. Ebédre bablevest főztek csipetkével vagy anélkül, sült vajból készült hozzá a rántás. A második fogás mákos tészta volt vagy mákos guba, melynek a tésztáját az ünnep előtti napokban sütötték meg. A karácsony böjti asztalon különféle csemegék is voltak: dió, alma, szőlő. A diót mézbe mártva fogyasztották. Vacsorára sült hal vagy halászlé volt, a halat a Gátér-patakban fogták. Mielőtt elindultak az éjféli misére, kalácsot fogyasztottak. A miséről hazaérve sült hurkát, kolbászt ettek kenyérrel, savanyúsággal, majd a süteményeket is megkóstolták. Karácsony első napján reggelire tejes kávé volt kolbásszal, sza18 0 BEREZNAI Zsuzsanna 1992. 410-411. 18 1 Korkes Zsuzsa gyűjtése (Kiskun Múzeum, Néprajzi Adattár: 79.18.1.), 1979.
