Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX-XXI. század)
Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultiirája 239 sütötték meg. A kacsa combjából és a nyaka bőréből töltött kacsa készült. A töltelék vízbe vagy tejbe áztatott szikkadt szemléből, tojásból, dinsztelt petrezselyem zöldjéből készült sóval, borssal fűszerezve. A tölteléket a comb bőre alá töltötték. A csirkéből szintén vasárnapi ebéd készült: húsleves, rántott csirke. Kedvelték a töltött tyúkot is: az állatot kettévágták és a két fél tyúkot a bőre alá töltve sütötték meg - ez az étel az éves tyúkból volt a legjobb. A tyúkpörkölt mellé nokedlit tálaltak. A zúzapörkölt új keletű étel, igen népszerű a családban. A tyúkhúsleves mellé göngyölt hús is gyakran készült, a csirkemell szeleteket kiklopfolták, majd zsömlés töltelékkel megtöltötték, összegöngyölték, s olajban kisütötték. Tálaláskor szépen felszeletelték (srégen), s rizzsel vagy krumplival tálalták, de főzelékfeltét is lehetett, s hidegen is fogyaszthatták. A hagyományosan nevelt, nem tápos pulykákból pulykakolbász is készülhetett a régebbi időkben. A pulykanyakból igen finom húslevest főztek - a gyöngytyúkhoz és a galambhúshoz hasonlóan. Újabb keletű baromfiételek - az 1970-80-as évektől - a sajttal töltött, rántott pulykamell, a zúzapörkölt tyúk- vagy pulykazúzából s a csirkefasírt is. A XIX-XX. századi polgári konyhákon is a fenti baromfiételek voltak a legismertebbek. De kedvelt volt még a csirkekocsonya, a boros húslében sült csirkemelltekercs, az egész töltött csirke, a tejfölös paprikás csirke is, nokedlivel és az évszaknak megfelelő salátával. A XIX-XX. század fordulóján a Hoffer Imréné Büchlbauer Róza polgáraszszony által vezetett háztartási naplóban számos baromfiétel szerepel: „kacsa pástétom", „Francia velős csirke", „Fasirozott tyúk", „Libamáj aszpikba", „csirke és kacsapecsenye", „kirántott csirke", „majonézes jércze", „liba pecsenye", „kappan pecsenye", „pújkapecsenye", „kácsapecsenye". 1 3" A zsidó polgárasszonyok igen gyakran használták fel a baromfit, ez volt a legkedveltebb húsétel-alapanyag hétköznapokon és ünnepnapokon egyaránt. A sült vagy rántott csirkét mindig frissen sütötték, nem az előzetesen már levesnek megfőtt húsból készítették. Igen kedvelt volt a füstölt húsokkal főzött-sütött sólet is, melybe mindig egyféle baromfi került - de főleg liba -, füstölt és friss húsok vegyesen. A baromfi levágását az 1950-es évek közepéig a sakter végezte: vagy házhoz ment, vagy elvitték hozzá az állatokat levágásra. Vadhúsokból és halakból készített ételek A XVIII. században a redemptusok a birtokukba került javak hasznosításáról és annak jövedelméről a jászkun autonómia keretein belül szabadon dönthettek: a tanács feladatkörébe tartozott a vízi haszonvételek kezelése, a vizek, vízállások jövedelmének közösségi hasznosítása is. A vízi haszonvételek közé tartoztak a 15 0 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1996. 115-118, 130, 134-135.
