Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX-XXI. század)

Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultiirája 225 ték belőle. A csigatésztát vagy a csíktésztát külön főzték ki, s csak a tálaláskor tették a levesbe, mindenki szedett a tányérjára. Ma is készítik. A másik hamishúsleves pedig a tök szivacsos-magvas belsejéből készült, bezöldségelve, a tésztát és a zöldséget külön tálon kínálják hozzá. A főbb gyors hétköznapi levesek: a tejleves eperlevéltésztával, a kaporral berántott savóleves metélt tésztával vagy pirított zsemlekockával, a grízgaluskaleves, a májas gríznokedlileves, a köménymagos leves, a sóskakrémleves, az almaleves, a meggyleves, a zöldborsóleves, a paradicsomleves. A zellerlevest is igen kedvelték a családban. Klasz Sándorné úgy készítette, hogy zsíron megpárolta a vékony szeletekre vágott zellert, majd átpasszírozta, s petrezselymes világos rántást készített hozzá. Pirított zsemlekockát adott hozzá, s úgy tálalta, hogy egy tojássárgáját tett a levesestálba, s arra öntötte rá a kész levest. Ujabban húsleveskockával ízesítik. Kedvelt volt a családban az 1960-as évektől Bajáki Regina néni - annak a Bajáki tanár úrnak a lánya, aki Móra Ferencet is tanította - reszelt zöldséglevese: répa, gyökér, karalábé, reszelt zeller megdinsztelve olajon, liszttel meghintve, melyet vízzel felengedve megfőznek, nokedlit főznek bele, majd a végén petrezselyem zöldjével meghintik. A tálaláskor tejfölt adnak hozzá, s a levest a levesestálba tett tojássárgára merik rá. A korhelvlevest is több változatban készítették: savanyú káposztából füstölt kolbásszal vagy virslivel, tálalás előtt tojást beleütve, vagy petrezselymes rántással, tejfölösen, paprikalek\'árral, azaz paradicsompaprikából készült krémmel ízesítve. A savanyúlevesek között kedvelték még a pejslilevest - belsőségekből, tejfellel savanyítva -, valamint a borjútüdőből készült tüdős levest. Tóth Istvánné Móra Julianna kéziratos receptes füzetében tüdős fánkleves is szerepel, mely tüdős táskaleves. Ugyancsak nála olvashatjuk a borlevest, tojássárgájával sűrítve, cukorral, fahéjjal ízesítve, finomra vagdalt zsömlére tálalva. A XX. első felében Németh Mihályné Surányi Franciska konyháján kedvelt étel volt a suhintott leves, melyet úgy készítettek, hogy a zsíron megdinsztelt hagymához különféle zöldségeket adnak - káposzta, sárgarépa, zeller, krumpli, paprika, paradicsom -, majd miután megfőtt a zöldség, apró darabokra vágott, sodrott, tojás nélkül gyúrt tésztát főznek bele. A zsidó családnál szakácsnősködő asszony saját konyhájában is elkészítette a maceszgombóclevest - melyet sokszor csak a hamishúslevesbe főzte bele -, s az ugyancsak a Frank családnál tanult különféle gyümölcsleveseket is. Szintén a zsidó Frank családnál volt kedvelt leves a borjúhúsból készült tejfölös becsinált leves, sok zöldséggel, babérlevéllel fűszerezve, citromkarikákkal melyet a keresztény szakácsnő - Németh Mihályné Surányi Franciska - saját családjának is rendszeresen elkészített. "" Kiskun Múzeum: Történeti dokumentumgyűjtemény (94.2.1.)