Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX-XXI. század)

Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultiirája 223 Főzelékek a parasztságnál A XIX. századi paraszti konyhákon káposztából, sárgarépából, burgonyából, szárazbabból, ritkán lencséből készült főzelék, a friss zöldségekből készült, már valóban főzeléknek is nevezett ételek a XX. században jelennek meg. A zöldségfőzelékeket eleinte vasárnap a sült húsok mellé adták, de hétköznap nem készítették. A Hegedűs Sándorné Dongó Piroska úgy emlékezik vissza, hogy gyermekkorában) az 1930-as években) még egyáltalán nem ettek főzelék nevű ételt. A családban a férfiak sokáig méltatlannak tartották a zöldségekből készült főzelékféléket. Félegyházán közkedvelt étel volt a törvebab: a szárazbabot megfőzték, füstölt sonkával, oldalassal, majd a húst kivették belőle, s a szétfőtt babhoz fokhagymás rántást kevertek, összeforralva, tejföllel-ecettel ízesítve tálalták. A töltött káposzta vagy a húsos káposzta nem maradhatott el karácsonykor és a disznótoros vacsorán. A paprikás krumpli pedig minden családban kedvelt hétköznapi étel volt magában vagy füstölt kolbásszal belefőzve. A csicsókából is készült főzelékféle: vagy úgy főzték meg, mint a tejfölös krumplifőzeléket, vagy úgy, mint a paprikás krumplit. Mártások a parasztságnál A XX. század első felében a mártások közül szegényparaszti családok háztartásában csak a paradicsommártást és a tormamártást fogyasztották, a leveshús mellé ünnepi alkalmakkor: lakodalomban, disznótorban. Pajkos-Szabó módos malmos tanyagazda családjában az 1910-20-as években a következő mártások fogyasztása volt szokásban: A vasárnapi baromfihúsleves után a leveshúst paradicsommártással, krumplipürével vagy zöldbabfőzelékkel fogyasztották. A sült pecsenyehús, a rántott csirke, a rántott sertéshús mellé adtak nyáron kapormártást, piszkeszószt, meggyszószt, sóskamártást, spenótmártást - tejjel vagy tejföllel behabarva. A sóskamártást tükörtojással is fogyaszthatták. A XX. század második felétől fasírozottak mellé is adták a különféle mártásokat és főzelékeket, valamint a kisgyermekek számára készített ételek között volt nagy szerepe. Az almamártást és a birsalmamártást télen is fogyasztották. A XIX XX. században a pusztai pásztorok kedvelt ételei voltak a szabadtűznél gyorsan elkészülő levesek, de a főzelékfélékhez csak ritkán jutottak hozzá. Levesek a pásztoroknál Az 1920-30-as években a pásztorember gyakran főzött magának egy-egy gyorsan elkészíthető levest egyszerű alapanyagokból. A tarhonyalevest úgy készült, hogy először a szalonnát megpirították zsíron, majd a tarhonyát tették hozzá,