Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

20 Iványosi-Szabó Tibor Forrásaink töredékessége miatt nincs lehetőség arra, hogy az adók összegének másfél évszázadon át történő alakulását statisztikai eszközökkel érzékeltetni tudjuk. Ennek hiányában egy-egy évben szedett és befizetett adó mennyisége is talán képes illusztrálni összetettségét és méreteit. Az első egy 1602-ben készült feljegyzés: „Ez esztendőben Möni [mennyi] pénzt föll summáltunk: kit ki szőttünk Váras szükségére rönd szörént Elsőben vetöttünk az 10 f[orint] adóth helyös [házhellyel rendelkező] embörre : zsillérre és ridegökre kevesebb : ennek száma: az fölvetésben f. 1469. d. Másik vetés az Harách: ez is summa szörént tönne f. 300 den. 10 mindönöstül: ebben házas embör ad f. 2. d 25, többi kevesebbet. Az első tatár pénz is teszön annit, száma van f. 822 den. 76. Másik Tatár pénz szám is 411 f. den. 38. Harmadik tatár pénz is teszön 100 Aranyat. Az első Tatár pénzt helyös embör érte mögh f. 6, másikat f. 3. HarmadV3, zsellér és rideg és Özvegyök kevesebel. Az Búza fölvetés summája is teszön f. 310."

6

1 Egy negyedszázaddal később, a békésnek mondható 1626. évben: „...fizettünk az Jancsár agának 60 Harácsot, vötte rajtunk három forintjával nyolcvanháromhárom pénzével, vötte el az Tallért száztizenhét pénzért. Tött egy summában ez az Harács, úgy mint 60 Harács fl. 229. d. 80. Attunk 195 tallért az mint bevötte tülünk, - fl. 5, den. 85. kit ők keszin Medánnak hínak. Ajándékpénzt attunk 11 Tallért. Az tihajának 4 Tallért. Az Tolmácsnak egy Tallért. Az Vajdának attunk 15 Tallért."

6

2 Az adók összege évenként kisebb-nagyobb mértékben változhatott. A növekedés azonban csaknem folyamatos volt. Ennek megfelelően a város bevételeit is emelni kellett. Az 1640 és 1663 közötti évekből összeállítható egy táblázat, amely ezt a tendenciát jól érzékelteti.'

1

1 6

1 HORNYIK János 1861. II. 78. alapján. Az „Adó összesen" tétel egyéb összegeket is tartalmazhat. A befizetett összeg értékének jobb érzékelése végett rögzítjük néhány jószág árát. 1592-ben egy vágó marha ára 4 forint 52 dénár; egy tehén ára 3 forint 30 dénár; egy tinó ára 6 forint 79 dénár volt. Ugyancsak 1592-ben egy kanca ára 5 forint 50 dénár, 1594-ben a lovak ára 6 forint és 7 forint 20 dénár között változott. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2007. 57-61, ill. 69-75. Érdemes még megjegyezni, hogy 1662-ben a zsellérek és a gazdák száma együttesen nem érte el a nyolcszázat! HORNYIK János 1861. II. 189. Az inflációból eredő pénzromlás az átszámítások során sok visszaélésre adott lehetőséget. A török katonák és tisztviselők ezzel a lehetőséggel rendszeresen vissza is éltek. 6

3 Az összeállítás IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2007. III. táblázat alapján készült.