Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX-XXI. század)

192 Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta meleg cukros tejben az élesztőt, és ezzel dagasztották meg a lisztet. A kalácstésztába sertészsírt, vajat, írósvajat, vagy margarint is tettek, valamint tojást, kevés cukrot és sót. A tésztát langyos tejjel dagasztották meg, majd meleg helyen letakarva kelesztették. A megkelt tésztát ezután kinyújtották, formázták és az újabb kelesztés után került csak a kemencébe. Az élesztős tésztát kalácstésztának is nevezik, amelyből az alapanyag-összetétele, a formázása, a tölteléke és sütési módja szerint többféle süteményt készíthettek. Ismert volt a töltelék nélküli egyszerű kelt kalács, üres kalács, amelyet fonhattak 2 vagy 3 ágból, illetve kinyújtották és feltekerték, majd úgy tették a hosszúkás tepsibe sülni. A tetejét megszórták mákkal, dióval, újabban szezámmaggal. Az üres kelt tésztából perecet és madárkaformát is készítettek az ügyes kezű parasztaszszonyok. „Galambot" a gyerekeknek készítették húsvétra. A kalács ünnepi alkalmak édes tésztája volt. A különleges fonatú rostélyos kalács a lakodalomra készült. A húsvéti kalácsot a négy ágból fonták erre az alkalomra. A tehetős gazda családjából származó Dobos Veronika gyerekkorában, az 1930-as években háromfonatú kerek kalács fonatai közé tojást tettek és így sütötték ki. Nagyon mutatós volt. Kurucz Mária szegényparaszti szüleinél 8 ágból fonták a húsvéti kalácsot az 1930^40es években. Félegyházán általános szokás volt még az 1940-es évekig, hogy a tehetősebb családok üres buktát készítettek mindenszentekkor a szegényeknek. Csépléskor, fosztáskor, keresztelőkor és vasárnap is került az asztalra kelt kalács szinte minden családban. A töltelékkel készült kalácstészta sokkal kelendőbb volt. A téglalapformára kinyújtott, ízesített és feltekert tészta egyben sült ki. A félegyháziak hajtott kalácsnak nevezik ma is. Tölteléke lehetett mák, dió, kakaó, lekvár, túró, alma, káposzta, édes krumpli. Ez a mai napig ismert és kedvelt házi tészta Félegyházán. Az egyszerű kalácstésztából töltelékes süteményként készítettek még buktát, párnát, és kiflit, túróval, lekvárral, dióval, mákkal ízesítve. Szintén darabos sütemény a csiga, amely a feltekert hajtott kalács felszeletelésével készült, túrós, kakaós töltelékkel, ezzel azonban napjainkban ritkán találkoztam. A kalácstészta az alapja a lepényeknek is. A kinyújtott két tésztarész között volt - lehetőség szerint - a gazdag töltelék. Almás, meggyes és túrós lepényt készítettek, az utóbbi ünnepi asztalokra is került. Egyéni ízléstől függően kapros túrótöltelékkel is sütötték. Az egyszerű élesztős tészta egyik változata, amely a paraszti és a polgári konyhában megtalálható, az öntött tészta, mint a karácsony böjtjén fogyasztott guba, mákkal ízesítve. Egyes családoknál kenyértésztából, de a legtöbb helyen már kalácstésztából sütötték a hosszú keskeny rudakat, amelyet felszeleteltek, és édes tejbe beáztattak. Az igazi gubatésztát sok polgári családoknál felváltotta a kifli az 1950-es években. A karácsony böjti mákos guba fogyasztása Félegyházán visszajött az ünnep étkezési szokásába, de kifliből készítik most is. A másik kedvelt öntött tészta az aranygaluska. A rúdba sodort kalácstésztát feldarabolták, mint a nud-