Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX-XXI. század)
190 Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta kedvelt csemegéje az 1950-es évektől. A félegyházi piacon több lángossütő is készítette, és készíti napjainkig is a sós, fokhagymás, sajtos, sajtos-tejfölös, újabban káposztás lángost. Rétesfélék A sok tésztarétegből álló süteményt nevezték rétesnek, rétes tésztának, réteges tésztának, amelyhez nagyon jó sikértartalmú liszt (rétesliszt), valamint írósvaj, tej, víz, só szükséges. Hólyagosra kigyúrták, majd vékonyra kihúzták az asztallapon. A XVI. században említik először Magyarországon, de még a XIX. századi szakácskönyvek is változatlan formában adták meg leírását, mint hártya vékonyra kihúzott, töltelékkel felgöngyölt, és csigavonalban, kerek tepsibe tekerve kisütött édességet. 7 1 Parasztrétesről 1794-ben tudunk először, amikor a keceli asszony a rétest, gyermekágyasnak „pamodába" vitte. 7 2 A félegyháziak „igazi rétesnek" a húzott rétest tartják és tartották. A rétes tészta alapja a liszt, kevés zsírral és ecetes vízzel összedagasztva. Kis cipókat formáztak belőle, kissé kinyújtva, egy-egy lapot jól megzsírozva, hármat-négyet-ötöt is egymásra tettek. Andrássi Jánosné Dobos Veronika édesanyja az 1920-as években tojást is tett a tésztába. Tojás hozzáadásával finom tésztát készítettünk, ez volt a lényege, majd pihentettük két-három órát langyos helyen. Utána vászonterítővel letakart asztalra tettük, olajjal meglocsoltuk, és elkezdtük húzni, nyújtani papírvékonyságúra. Olajjal megkentük, a szélét leszedtük, megtöltöttük és szépen felsodorgattuk. Kemencében sütöttük. Porcukorral szórtuk. Nálunk süvegcukor volt, azt reszeltük rá. A táplálkozásgyüjtés eredménye szerint a XX. század első felében szinte minden polgári és paraszti háztartásban készítettek húzott rétest. Az ünnepek és a vasárnapok édessége volt. Tóth Ferencné Csányi Ilona családjában szikkasztott rétesnek is nevezték házi húzott rétest. Náluk így készítették az 1920-as évektől: 1 kilónyi rétes vagy grízes liszthez kevés zsírt adtak és langyos sós vízzel a nyújtótáblán összedolgozták. 4 cipót készítettek belőle, amelyet fehér abrosszal letakarva pihentettek fél órát. Egy-egy cipót sorban, kézzel húztuk ki körbe az asztal széléig, majd olvasztott, langyos zsírral locsoltuk meg. Amikor ki van húzva, meleg helyen megszikkasztjuk, szárad egy kicsit, majd tejfölös zsírral újból meglocsoljuk, hogy ne repüljön világnak. A tölteléket egy csíkban, úgy négy ujjnyi vastagon tettük. Széles nagy rétes lett. Egy cipóból 3 szál rétes lett, tepsibe tettük, zsírral megkentük és forró kemencében megsütöttük. Esztendős ünnepeken, a gátéri búcsúba csináltuk lánykoromban. A rétes tölteléke nagyon változatos volt: almával, dióval, mákkal, túróval, meggyel, káposztával, lekvárral és édes krumplival is készítették, az utóbbi nagyon elterjedt volt a paraszti háztartásokban Félegyházán. Kárpáti Mihályné Kurucz Mária nagymamája rizses rétest is készített az 1940-es évek elején. Makány 7 1 KISBÁN Eszter 1997. 516. 7 2 BÁRTH János 1984.317.
