Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX-XXI. század)

Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája 183 ban lévő vízbe, és hasonló módon főzték ki, mint a gyúrt tésztát. A galuskaszaggatás megkönnyítésére használták először a polgári háztartásokban az 1930^40-es évektől a tányér alakú, lyukacsos konyhai nyeles eszközt, amelyen, mint a rostán a tarhonyát, gyorsabban kiszaggatták a tésztát. A víz felszínére feljött galuskákat még tovább főzték, majd leszűrték, és kevés zsírban megforgatták. A galuska, amelyet nokedlinek is neveznek, lehetett a főétel második fogása tejföllel, hagymás zsírral. Legismertebb formája a paprikás, főleg csirkepaprikás mellé köretként készült, és készül ma is. Vasárnapi, ünnepi alkalmak étkezésénél fogyasztják így, gyakran tejföllel ízesítve. Burgonyával készített főtt tészták A tészta alapja a főtt burgonya vagy köznapi nevén a krumpli. A hajában megfőzött, majd meghámozott krumplit összetörték villával, de ismert volt a burgonyatörő vagy passzírozó fából, illetve fémből is. Miután kihűlt, a vajlingba vagy tálba tojást ütöttek hozzá, kissé megsózták, és folyamatosan adagolták hozzá a lisztet, amennyit felvett, hogy nyújtható, de ne legyen túl kemény. Az összegyúrt tésztát a nyújtódeszkára téve rögtön formázhatták. Ebből az alaptésztából készítették a töltelék nélküli nudlit, amelyet a tésztacsíkból levágott darabok sodrásával készítettek. Forrásban lévő sós vízben főzték ki, hasonló módon, mint a gyúrt tésztákat. A megfőtt nudlit zsírban megforgatták, és fogyaszthatták így is sajttal megszórva, később már tejföllel is ízesítették, valamint cukros mákkal. A másik változata az, amikor a főzés után pirított prézliben forgatták meg. Sósán és cukrozva is ismert volt. A töltött formáját gombócnak nevezik. Óvatosan kinyújtották a tésztát, de nem túl vékonyra. Bejelölték az egy gombócnak megfelelő tésztarészt, majd szilvával, szilvalekvárral, esetleg túróval halmokat tettek rá, és egyenként begömbölyítették. A töltelék nem látszódhatott ki. Vigyázva formázták, mert szakadhatott a tészta, de a főzés közben is szétválhatott. A kifőtt gombócokat pirított prézlibe forgatták, és cukorral, esetleg fahéjas cukorral ízesítették. A szilvás gombóc készítését összekapcsolták a szilva érésével, míg a többi ízesítést az év bármely szakában készítették. Krumplis tésztából, kifőzéssel készült a gölődin, amely gombóc formájú, de Félegyházán kisebb és töltetlen. Köretként vagy levesbetétként fogyasztották. A nudli és a gombóc tésztás napok főétkezésének második fogása volt. Ha maradt vacsorára is elfogyasztották, de általában annyi készült, ami egy étkezésre elég volt. Nagyon kedvelt tésztaféle napjainkban is, gyerekek, felnőttek egyaránt szeretik. Házi készítése szinte megszűnt, mert félkész termékként, fagyasztott formában az 1980-as évek közepétől megvásárolható az élelmiszerboltokban.