Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX-XXI. század)

176 Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta kenyér. A péksütemények választéka is bővült. Az ízesítő anyagok mellett a többféle tésztából készültek a péksütemények. Legkedveltebb pékáru az 1960-90-es években a vajas kifli, a zsömle, a buci, a zsúrkenyér, a francia kenyér, a fonott kalács, a briós, a sós-sajtos perec, a kuglóf, a kelt tésztás túrós-, lekváros bukta, az almás, túrós és meggyes lepények, a hajtogatott leveles tésztából készített kakaós csiga, a lekváros táska, a diós kifli és a rétesek voltak. A XX-XXI. század fordulójára a pékáruk választéka Kiskunfélegyházán gyökeresen megváltozott. A korábbi fehér és félbarna kenyér mellett, az egészséges táplálkozást segítő élelmiszeripari alapanyagok felhasználásával újra készítenek rozskenyeret, és különböző magvak hozzáadásával ún. magos kenyeret. Egyre többen részesítik előnyben a teljes kiőrlésű lisztből (graham liszt) készült pékárukat, amelyben a búzaliszt őrleménye nincs szétválogatva. Kiskunfélegyházán a különböző pékségekben és boltokban így többféle kenyérből lehet válogatni minden nap: a félbarna, a házi jellegű fehérkenyér, a rozsláng, a burgonyás, a kukoricás, a magos, és a teljes kiőrlésű lisztből sütött kenyér. A kenyerek formája és mérete is változott. A kerek cipók és a hosszúkás veknik mellett formakenyeret is lehet vásárolni, amely téglalap sütőformában készült. A legtöbb kenyér 50 és 75 dekagrammos, 1 és 2 kilógrammos, amelyet minden nap frissen kínálnak a pékségek. A legnagyobb újdonság ekkor a szeletelt kenyér. Fehéráruk csoportjába tartoznak a kiflik és a zsömlék, amelyből szintén nagy a választék formailag és ízesítés szempontjából is. A hagyományos vizes zsömle, vajas-, tejes kifli mellett sajtos, magos, rozsos is megtalálható a kínálatban. A finom pékáruk választéka bővült a legnagyobb mértékben a német, és az osztrák, valamint az olasz és a francia hatás figyelhető meg. A pék és a cukrász szakma közeledése révén nagyon sok terméket átvettek egymástól és készítenek a sütőüzemekben a kenyér és hagyományos pékáruk mellett. A Félegyházi Kenyérgyár, a Kovács Pékség, a Réczi Pék, a Kerek Perec Pékség igyekeznek valami újdonsággal meglepni a vásárlóközönséget, de emellett a hagyományos péksüteményeket is megtaláljuk pultjaikon. A kelt tésztából túrós, lekváros, diós és mákos ízesítéssel készült buktákat és kalácsokat is vásárolhatnak a félegyháziak. A legtöbb finom pékáru leveles tésztából készül, mint a túrós táska, lekváros levél. A kakaós csiga mintájára készítenek csokoládéval bevont, lekváros, diós, fahéjas, sajtos, és pizzás csigát is. A négyszögletes tésztadarabot, amelybe töltelék kerül, és négy sarkánál fogva összehajtottak, táskának nevezték. Ízesítőanyaga lehet sajtos, szilvás, káposztás, pizzás és bacon-szalonnás. Hasonló alapon, de amelynek csak a két szemben lévő csücskét hajtották egymásra, azt papucsnak nevezték. így készült a kolbászos és a tepertős áfonyás papucs. Ezeken kívül kínálnak pongyolás virslit, mini pizzát, leveles pogácsákat, kis beigliket, kakaós, mákos és dióstöltelékkel, valamint rácsos töltött rudakat pudingos, lekváros, túrós, meggyes, mákos ízesítéssel. Fánkokat is készítenek, amelyek lehetnek töltelékesek: barack-, és áfonya lekváros, vanília- vagy csokolá-