Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Wicker Erika: A 17. századi adai kincslelet gyűrűi
144 Wicker Erika szes, egyikben négyszögletes kőberakás van. 2 3 A díszítetlen, csepp alakú fejű RITOPEKI ékszerhez hasonló gyűrűk Szerbia más területein is ismertek, két vésett díszítésű példányt a Magyar Nemzeti Múzeum is őriz, sőt a romániai Duna-delta mellett is előkerült egy hasonló ékszer. 2 4 Sima karikára forrasztott nagy, 2,2 cm átmérőjű, korongos fejű ezüstgyűrű volt a bizonytalan származású és összetételű DUBOVAC/DUNADOMBÓI leletben. Fejét perem kereteli, középen négyzetes mezőben bevésett négyágú rozettás dísz, a négyzet oldalaihoz kívül háromszög alakú bevésések csatlakoznak. A 18. századi szerbiai falusi gyűrűk példája, 2 5 bár előképei nyilván korábbi gyűrűk (akár az egyik adai gyűrű és párhuzamai) voltak. A vastag, kétoldalt a felső harmadáig párhuzamos bekarcolásokkal díszített TOMASEVAC/TAMÁSLAKAI gyűrű kis, ovális fejét a felső karikaív levágásával alakították ki. A fejen kis vonalka-bekarcolások vannak, ám kérdéses, hogy ezek egyszerű geometrikus díszítések-e, vagy valóban „czímeres ezüst gyűrű" volt-e, ahogy az az első publikációban szerepel. '' Tipikusnak nevezhető balkáni ékszerekkel együtt került elő a MEZOVISZOLYAI lelet két, egymáshoz igen, ám a balkániakhoz kevéssé hasonlító gyűrűje. 2 7 Alakja a felül vágott karikájúakhoz hasonít, de oldalról nézve a nagyon vékony, felső felében díszített karikából határozottan emelkedik ki a díszes gyürűfej. Talán helyi termékek lehetnek. Bár a NAGYBÁNYAI leletben az adaiakkal azonos mentekapcsok és hasonló díszes hajtű is volt, az aranyozott ezüstgyürü minden tekintetben eltér a korabeli balkáni divattól. A tekercselt gyűrű tagolt, alamandinnal, türkizzel és gyöngyökkel díszített nagy fejének nem találtam párhuzamait. : s Három gyűrű is volt a TOLNAI kincsleletben: egy ezüst férfi pecsétgyűrű és két antik köves aranygyűrű, ezek azonban nem kerültek a múzeumba, és ennél pontosabb leírásuk sem maradt fenn/' A gyűrű nemcsak a török uralom alatt álló európai területeken elrejtett kincsleletek jellegzetes tartozéka, de igen jellemző lelete a 16-17. századi rác-vlah temetőknek is. A BODROGMONOSTORSZEG melletti Sziga-szigeten előkerült temetőből hét gyűrűről van tudomásunk, melyek részben a feltárást végző Gubitza Kálmán ismertetéséből, részben levelezéséből, részben pedig a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött kartonokról ismertek (bár az igencsak elnagyolt leírás gondot okoz azonosításuknál). Érdekes, hogy közülük öt ugyanabban a férfisírban volt. Ezek között van csiszolt kristályfejes, csiszolt kőfejes, köves- és pecsétgyűrű is. 30 Ezeken kívül további kettő került elő a temetőből, egy hatszögletű piros köves- és 2 3 RADOJKOVIC, Bojana 1968. 13-14. kép. 2 4 BIRTASEVIC, Marija 1957. 55. és 4. kép; BAJALOVIC-HADZI-PESIC, Marija 1984. 139., LX1. 5.; GERELYES Ibolya é.n. 204., 6-7. kép; MÄNUCU ADAM EÇTEANU, Gh. 1977-1978. IX. t. 6. 2 5 BIRTASEVIC, Marija 1961. 33., 44. Kat. sz.: 29., X. t. 3. 2 6 KÖVÉR Béla 1897. 249. és XII. t. 7-8. 2 7 TELCEAN, Ecaterina 1976. 215. 2 8 MIHALIK József 1906. 118-119., 121. 2" LOVAG Zsuzsa - T. NÉMETH Annamária 1974. 219. és 3. jegyzet. 31 1 A leírások a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött kartonokon maradtak ránk.
