Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten... 121 szegény koldusnak lábravalót csináltattam d. 36."

43

5 „Egy szegény árva deák meghalálozván, adtunk temetésére d. 40."

45

6 Sokat elárul a korról a következő eset. A tanács 1700. június 20-án döntött: „...az kaszásoknak bére legien egi hétig 4 Mgr [máriásgaras] és koldus által ma kiáltassék megh."

45

7 Egészségügyről ezekben a századokban még átvitt értelemben is nehéz szólni. De tudjuk, hogy még Európa legfejlettebb részein is gyerekcipőben járt e téren az orvostudomány és az orvosi szolgáltatás. Ekkor csak a főurak és a jelentősebb királyi városok alkalmaztak - mérsékelt természettudományos ismeretek birtokában lévő - orvosokat. Szervező és irányító munka csak nagyon szűk körben létezett. A népi gyógyászat és a borbélyok próbáltak a bajbajutottakon segíteni.

45

8 Tudományosan felkészült szakemberek a mezővárosokban csak a következő évszázadban telepedtek meg. Szakosodott, önálló mesterségüket űző bábák viszont már voltak: 1658 januárjában név szerint sorolnak fel három bábát, akiknek szakvéleményét egy bűnügyben kérte ki a tanács.

4'

1' Az állatok egészségére a pásztorok vigyáztak.

46

0 A hadsereg keretében viszont működtek már a XVII. században szakképzettnek mondható emberek. 1696-ban a „váras lovának megbomlásáért" „Egy ceglédi embernek, hogy az orvos Pernyei Györgynek eszközét Birinyből aláhozta, adtam gros. 4." 46

1 A tanács közegészségüggyel kapcsolatos tevékenysége ebben a században jórészt a járványok áldozatainak temetése volt. Ezek megelőzésére csak tétova lépéseket tettek még a század végén is. Az 1697-ben hozott városi statútumhoz nem kell magyarázatokat fűzni: „az Ganéjt ne merészellye senki le hányatni az Várasban, hanem minden ember két s két for[int] bírság alatt az árokra vagy homokra ki vitesse, ugy szintén az dögöt, akar kutya, macska és egyéb legyen az várasból ki vitesse."

46

2 Távolról sem állítható, hogy a mezőváros szellemi-kulturális élete ezekben a keserves évtizedekben - amikor a családok fizikai léte, a közösség megmaradása visszatérő gond volt - virágkorát élte. Annak, aki alaposabban ismeri e kor hétköznapjait, azok visszatérő keserveit, az az igazán meglepő, hogy egyáltalán beszélhetünk szellemi és kulturális tevékenységről.

4

6' A mindenkori tanács becsületére válik, hogy lehetőségeitől függően gyámolította mind a két felekezet iskoláját, tanulóit. A katolikus plébánia mellett már a középkorban működött iskola, melyet a város lakóinak adójából tartottak fenn. Az 1559. évi defterekben az egyik legnépesebb az 45

5 IV. 1508. c/ 1666. 201-208. IV. 1510. i/ 1687. 20-31. 45

6 IV. 1508. c/ 1663. 121-163. 45

7 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 192. 45

8 LÓRÁND Klára 1982. 411^436. 45

9 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 58. 46

0 RUSVAY Kálmán 1982. 511-576. 46

1 IV. 1510. i/ 1696. 21-36. Érdemes utalni arra, hogy még száz évvel később a humán orvosok számára is kötelező volt az állategészségügy elemeinek megismerése. A kétféle felkészültség csak később határolódott el egymástól. így nem lehetetlen, hogy a szóban forgó személy valóban orvos volt. 46

: IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1996. 170. 46

3 A forrásközlés áttekintése bárkit meggyőzhet az állítás valóságáról.