Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
108 Iványosi-Szabó Tibor san teljesített szolgálatot a város határában. Főleg a juhok és a sertések tettek komoly kárt a mezőgazdasági kultúrákban, de gyakran ítélkeztek csikósok és gulyások felett is. „Kit ménestül adtak, kit erdőlléstül. Az csőszöké ezen kívül kimenvén belüle, fennmaradt az tall. 7." 37 7 Annak érdekében, hogy a csőszök komolyabban vegyék megbízatásukat, rendszerint a kiszabott büntetés harmadát megkapták. „Balogh Mihály disznaitól jött fl. 1. Item den. 40, melyet a csőszöknek adtunk." 37 8 „Az juhászokon tilalmasért szedtek tallér 16, f. 1, a csőszök harmadrészén és a kalodaváltságon kívül." 37 9 A túlzott buzgalom miatt, és a haszonszerzés érdekében a csőszök sok esetben túllépték hatáskörüket, illetve a vétséggel kapcsolatos arányosságot, méltányosságot. „...Gombos Miklós compareálván, tévén illyen panaszt előttünk, hogy tudni illik Mányoki János csősz lévén az szőlőben egy Disznaját által lőtte...." 38 0 Az eddig áttekintett szervezeten belül fellelhető még néhány további terület felelős irányítója, korabeli kifejezéssel „bírója", akikről viszont csak szórványadataink vannak. A borbíró Kecskeméten a hivatali szervezeten belül csak a XVIII. század végétől teljesít folyamatosan szolgálatot. 8 1 A dézsmaborok kimérésének ellenőrzése, a más településekről történő bor vásárlása a főbíró közvetlen ellenőrzése mellett folyt. Később a másodbíró, illetve az adószedő vette át tőle e feladatot. Aligha kétséges, hogy ebben mindegyiknek valamilyen formában segítségre volt szüksége. Ennek szervezeti formáját viszont - egyetlen év kivételével - nem ismerjük. 1687ben viszont Mészáros János borbíróként több alkalommal is feltűnik. Június 2-án „Mészáros János borbíró uram legelsőbeni számadása: hozott be Bölcskei Gergely csaplárral 28 pint bor árát..." j8 2 A következő év márciusában „Borbíró Mészáros János uram hozta be 11 átalag bornak az árát, 14 arany héjján." 38 3 Mivel még néhány helyen hasonló elszámolást rögzítenek vele kapcsolatosan, aligha kérdőjelezhető meg ez évi működése, és ezen keresztül az a tény, hogy a város kocsmájának működtetése, a dézsmaborokkal való gazdálkodás már a XVII. században is szervezett keretek között folyt. Lényegesen gyakrabban tűnnek fel a fabírók. Ok részben a budai pasának, részben pedig a különböző várakhoz és palánkokhoz követelt fa szállításáért voltak felelősök. „Balogh István fabírónak és Maza Pálnak adtunk budi utikölcségre, hogy a Sz. Demeter fáját cajmekam és Nazur békék számára meghordassák, 6 timont..." 38 4 „Varga István fabíró Sz. Demeter fájára melyet vezér számára horda37 7 IV. 1508. c/ 1663. 187-195. 37 8 IV. 1510. i/ 1640-1707. Töredékek, 78-79. "" IV. 1508. c/ 1662. 13-17. 38 0 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 136. 38 1 Feladataival kapcsolatos rendelkezések legkorábban csak az 1790-es évekből találhatók. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1991. 350. 38 2 IV. 1510. i/ 1687. 7,20-21. 38 3 IV. 1508. c/ 1687. 124-125. 38 í IV. 1510. i/ 1640-1707. Töredékek, 66-76.
