Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten... 103 XIII. táblázat A SZÉKBÍRÁK VAGYONI TÁSADALMI KÖTŐDÉSE Vagyoni réteg 1 2 3 4 Összesen Vagyoni réteg alkalommal szolgált Összesen Vagyontalan 1 1 Törpebirtokos 5 2 7 Kisbirtokos 21 4 25 Közepes vagyonú 14 7 21 Gazdag 12 3 1 16 Bizonytalan 10 1 11 Összesen: 63 17 / 81 Aligha kétséges, hogy a székbírák kettős szorításban végezték munkájukat. A beszerzéssel és a szinte átláthatatlan pénzviszonyokkal kapcsolatos bizonytalanság rendkívül nehezítette tevékenységüket. Az esetek többségében nem csekély anyagi kockázatot és fokozott személyi felelősséget kellett felvállalniuk. Ezt jelzi Bálint deák székbíró esete is, akit kevésbé sikeres próbálkozásai, felhalmozott adósságai miatt - szolgálati idejének lejártakor - börtönbe vetettek. '' Ezért érthetően nem volt ez a megbízatás igazán vonzó, és legalábbis kockázatos közfeladatnak számított. Minden bizonnyal ennek tudható be, hogy a szerényebb vagyonú személyek jelentős számban találhatók a székbírák között. Mivel itt sem lehetett minden nevet összegyűjteni, - érthetően - az áttekintés csak tájékoztató jellegű. Mivel a bizonytalan kategóriába került személyek a különféle adónyilvántartásokból kimaradtak, aligha tévedünk, ha az első két vagyoni csoportba soroljuk őket. így azt látjuk, hogy a legszegényebb csoportokból került csaknem minden negyedik (23%) székbíró. Ráadásul az ugyancsak szerény anyagi háttérrel rendelkező kisbirtokosokból azok csaknem harmada (31%). A közepes vagyonúak közül került ki minden negyedik székbíró, és csak minden ötödik volt igazán gazdagnak mondható (20%). A vásárbíró Évszázadokon át a mezővárosok egyik legmarkánsabb kiváltsága a vásártartási jog volt. Kecskemét - miként erre már utaltunk - ezt már a XIV. század utolsó harmadában megszerezte. A legelső feljegyzés ezzel kapcsolatban 1393-ban keletkezett, de ekkor már országosan ismert vásárként jelenik meg. 35 7 Az országos vásárok megtartása, szervezése nemcsak kiváltságot, számottevő előnyt biztosított az egyes tele• ,5 6 IV. 1504. m/Robotlajstromok 1679. 264. 15 7 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002. 106-107.
