Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
100 Iványosi-Szabó Tibor összeírásban rögzítették: „Totthe Bandi Tall. 4. Czigány Bíró. Nihil." 34 7 Tehát miként a tyúkszedő, a székbírók, az egyházfi és a kisbírák, ő is adómentességet kapott, mivel a város érdekében tevékenykedett. Ez a sajátos szervezeti különállás nem csak azt biztosította, hogy különféle pénzbeli kötelezettségeiket begyűjtse, és évenként a tanácsnak átadja, hanem azt is, hogy az enyhébb szabálysértések alkalmával a vajda ítélkezzen az érintettek felett. így joggal nevezték cigánybírónak. Az viszont kétségtelen, hogy szerepe nem alkalmi vagy futólagos volt. Még 1757-ben is egy önálló városi statútum szabályozta a cigányvajda hatáskörét. 34 8 A székbírák A mezőváros gazdálkodása, előjogainak érvényesítése és több alkalmi feladat szükségessé tette, hogy az egyes területekre, feladatokra megfelelő szervezőket, végrehajtókat és ellenőrzőket jelöljenek ki. Ezek között megkülönböztetett figyelmet kaptak a székbírák. Fontosságukat csak részben határozta meg az, hogy a mezőváros beneficiumával élve a mészárszék működtetésével évenként számottevő bevételt tudott előteremteni. Legalább ennyire fontos volt az, hogy a rendkívül zaklatott évtizedekben, olykor a legteljesebb létbizonytalanság határán a mezőváros több ezer lakosa a legelemibb húsfélékhez, zsiradékhoz és a háztartáshoz szükséges többféle anyaghoz hozzá tudjon jutni. Elsődlegesen az utóbbi kötelezettség határozta meg az esküdtek, a tanács és a bírák hagyományossá vált körültekintő eljárását a székbírák személyének megválasztásakor. Azonban ezekben a rendkívül zaklatott évtizedekben a mészárszék folyamatos és kielégítő működtetése nem merülhetett ki a tőkehúsok kimérésében. Az alapanyag beszerzése, az értékesítésre szánt élőállatok heteken, hónapokon át történő tartása, a mészárszék tényleges működtetése, a különféle anyagok (faggyú, bőr) tárolása és értékesítése, a mészárosok munkájának az ellenőrzése stb. sokirányú szervező és ellenőrző munkát követelt. Éppen ezért a zavartalan ellátás érdekében az esetek többségében - évenként három székbírót választott a tanács. E téren is azt kell kiemelnünk, hogy a mezővárosban ez az intézmény is már a XVI. században hasonló módon működött, mint a hódoltság végén. A szervezet kialakításának időpontját hozzávetőlegesen sem tudjuk meghatározni, de az kétségtelen, hogy a rájuk vonatkozó legkorábbi írott emlékünk 1600-ból való. Ekkor említik a mészárosok mellett Szána Jánost és Gyóni Lukács székbírákat. 4 ' Mégis a velük kapcsolatos a névsorok néhány év kivételével - csak 1662-től állnak rendelkezésünkre. 14 7 IV. 1508. d 1704. 32. 14 8 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1993. 47. M" HORNYIK János 1861. II. 94-95.
