Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Schön Mária: A hajósi sváb gyermeknyelv

A hajósi sváb gyermeknyelv 413 van dr Muattr! (Kérj bocsánatot anyádtól!) Seand itt wild ibr mi. (Ne haragudjon rám!) 1 ban's itt well a saga, abr des ischt miar jetz so gschwend rausgwischt vam Maul. (Nem akartam mondani, csak gyorsan kicsúszott a számon.) I mach's eftr nemme! (Többé nem teszem.) Nana, i bitt am Vazaiheng, des sag i eftrs nemme. (Nagymama, bocsánatot kérek, többé ilyet nem mondok.) - Egy mesében szó van egy kisfiúról, aki kutyaként akart elheverni a kocsi alatt a nyári hőségben, amiért aztán nem kapott csak kis kenyérdarabkát meg lerágott csontot. Amikor megdézsmálta a tarisznya tartalmát, és ustorral alávágtak a kocsinak, így könyörgött: Vattr, laud mi nu raus andr am Waga and laud mi nu nomal eassa! I will geann kuein Hand meh sei. (Apám, engedjen elő a kocsi alól, és adjon ennem! Nem akarok már kutya lenni.) A FELNŐTTEK ELNEVEZÉSE Minden nyelvben a gyermek számára a legkönnyebben ejthető szavak a legszűkebb családtagokat nevezik meg. Hajóson ezek az első szavak (eschti Weatr) a Tatte (apa), a Mamme (anya). A Muattr, Vattr használata a kiejtés nehézsége miatt viszonylag későn kezdődik. Természetesen az első szavak közé tartoznak a Nana (nagymama) és a Nine (nagypapa) is. Ha élt több nagyszülő, akkor elnevezhette őket a keresztnevük szerint: Kadi Nana, Hans Nine (Kati mama, János papa), vagy attól függően, hol lakik: Fáci Nana, mert a Fácánosban lakik, az Ensl Nana az Ensl (Sziget) nevű falurészben. Előfordul, hogy a ragadványnevet teszi a Nana, Nine szó elé: Bäsa Nana, Pfendlar Nine. Az egyik mai óvodás a hajósi és a császártöltési nagymamát úgy különbözteti meg, hogy a hajósi a náni, a császártöltési a dédi. Egy másiknak a kalocsai dédnagymama a nagymama, a hajósi neki is a náni, és a nagymama a mama. A náni és a nini szavak végén már a magyar -i kicsinyítőképző honosodott meg. Biztos nagyon kedves nagyszülei vannak annak a kis óvodásnak, aki megtoldja még egy második magyar kicsinyítőképzővel: nánika, nínike. Igen kedvesek ezek a magyar képzők a sváb főnevek végén. A dédmama és a dédpapa az alta Nana és az alt a Nine. Jelen korunknak nyelvi érdekessége, mikor már a dédszülők is magyarul beszélnek a kicsikkel, hogy ennek ellenére a mai hajósi kisgyerekek szívesen szólítják meg nagyszüleiket svábul, kitalálva mindenféle mókás alakokat. Például az apu anyját apunánának mondva, a nagypapát pedig nínipapának, mely utóbbiban tehát a nagyapa neve egyszer svábul, egyszer magyarul hangzik. A messzi Nana nem a közelben vagy nem abban a házban lakik, ahol a gyermek. A rettette Náná nevű nagymama azért kapta a nevét az unokájától, mert a Rettettette kezdetű mondókával gyakran lovagoltatta a térdén. Az emberi viszonylatokat kifejező szavak közül még a Bőse (néni, nagynéni) gyermeknyelvi, a szó végén lévő -e miatt.