Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Székely Gábor: Kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból
220 Székely Gábor tus kollégium menekülő diákjait, élükön Búzás Mihály lelkipásztorral. 1"" A XVIII. századtól kezdődően nagyobb számban fennmaradt iratok, így az egyházközségi gondnoki naplók tájékoztatnak az iskola életéről, valamint Nagy István rektorprofesszor 1826-ban írt kéziratos iskolatörténeti müve, a Kecskeméti Helikon, 123 mely ismerteti a kollégium híres tanárait és diákjait is. A debreceni kollégium partikulájaként a kecskeméti református kollégium a környék egyik szellemi központjává vált. 12 4 Az iskolamester és a kollégium diákjai - debreceni mintára - jelentős szerepet játszottak a gyülekezeti zenei életben is, egyházi alkalmakkor, különösen temetésen gyakran ők énekeltek, amire a végrendeletek is többször utalnak. 1 2" A XVII. század második felének végrendelkezői közül többen adakoztak a templomra. A forrásokban öreg kő templomnak nevezett Szent Miklós templomot a katolikusok és a protestánsok az 1564-ben, Kecskeméti Vég Mihály házánál megszületett megegyezésig közösen, felváltva használták, azután a templom használatát a protestánsok véglegesen átengedték a katolikusoknak, és a szomszédos telken egy fatemplomot építettek. 1 2'' 1658-ban újabb egyezményt kötöttek. 1" Ez a fatemplom égett le 1678-ban, s ezt követően épült 1680-83-ban - földesúri és szultáni engedéllyel - a ma is álló kecskeméti református templom, végrendeleti hagyatékokból is. 1 2* „Elsőben hagiok Templom épületire Istenös jó indulatomból egi tavaii borjút" - olvashatjuk Pétör kovács 1669-ben kelt végrendeletében. Magszakadás esetén további javait is a templomépületre szánta: „Hogi ha pediglen az en Feleségem az Gyermök is mögh halnak mivel halandó az embör... ". A templomépületre egy negyedfü csődört, a deákoknak egy üszőt hagyott Moré Ferenc, Szíjártó Mihály pedig házát, piacon levő boltját és minden portékáját az eklézsiára testál12 2 Búzás Mihályról és a tolnaiak befogadásáról lásd BLAHÓ Vince 1991. 13.; SZILÁGYI Sándor 1857-1860. II. 76., 1. jegyzet; POLGÁR Mihály 1858. 44^15.; SZAPPANOS Károly 1931. 5-13.; KOVÁTS Andor 1932. 320.; KATHONA Géza 1974. 45. 12 3 NAGY István 1826. Két kéziratos példányban (fogalmazvány és tisztázat) megtalálható az egyházközség könyvtárában. KREK D. d. 44. K 190/1 és K 190/2 jelzeten. Lásd ITTZÉS Mihály 1987. 307. 12 4 Az iskola történetét összefoglalja MARTON Sándor 1927.; SZAPPANOS Károly 1931.; KOVÁTS Andor 1932.; SOOS Tamás 1964.; KRISKÓ János 1989. A kora újkori protestáns iskolahálózatról és kollégiumi hálózatról lásd Mészáros István szócikkeit: MAMÜL IV. 2005. 316-325., különösen 323-324., V. 2006. 474.; a XVIII-XIX. századi kollégiumi iskolakultúráról áttekintést ad BAJKÓ Mátyás 1976., a debreceni kollégium történetéről, működéséről VARGA Imre 1988. 407-409., partikula-rendszeréről lásd BARCSA János 1905.; DANKÓ Imre 1988. 12 5 A református egyház és a kollégium zenei életéről lásd részletesebben ITTZÉS Mihály 1987. 307-350. 12 6 TOLLAS Béla 1958. 6-18.; ENTZ Géza - GENTHON István - SZAPPANOS Jenő 1961. 31.; FENYVESI László 1989. 161-162. A templomegyezség szövegét közli: BLAHÓ Vince 1991. 46 47. és VAHOT Imre 1980. 91., egy részét idézi SZABÓ Attila 2004. 16. A fatemplomról lásd BICZÓ Piroska 1976. 94., TOLLAS Béla 1958.7. l2 7HORNYIK János 1861. II. 233-236.; MOLNÁR Antal 2004. 116.; lásd részletesebben FENYVESI László 1989. 191-193. I_! i A tűzvész következményeit, majd az utána kötött templomegyesség körülményeit összefoglalja SZILÁGYI Sándor 1857-1860. 11. 73-74.; POLGÁR Mihály 1858. 46-47.; SZABÓ Attila 2004. 19-20.; BÉL Mátyás 1982. 14-15.; KORABINSZKY János 1982. 147.; HORNYIK János 1860-1866. II. 254-256.; FENYVESI László 1989. 193-197.; MOLNÁR Antal 2004. 117.; az építkezés történetét ismerteti HOLL Béla 2004. 9., 161-164.; TOLLAS Béla 1958. 9-19., lásd még: ENTZ Géza - GENTHON István - SZAPPANOS Jenő 1961, 127.; BICZÓ Piroska 1976. 95., valamint SZAKÁLY Ferenc 2001. 534-536.
