Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Knipl István: Császártöltés régészeti topológiája II. (Rézkor, bronzkor)

94 Rnipl István 21. Százas istálló III. rézkor (Tiszapolgári k.), bronzkor (Makó k.) A Százas istállótól 400 métere É-ra, az 54. sz. út mellett elterülő kisméretű erdő és a magaspart között elnyúló dombokon található É-D-i irányú, 300x100 m nagyságú lelőhely, mely É-on a magaspartot megszakító egykori mély vízmosásnál ér véget. (A vízmosásban dűlőút fut, E-i partján található egy nagyfeszültségű távvezeték.) 22. Középcsala 1. őskor A középcsalai szántóföldek DNy-i oldalán levő dűlőút, és az azt keresztező ÉK-DNy irányú dűlőút által közrezárt sarokban, a 120 m magassággal jelzett domb ÉK-i oldalán, É-D irányú, 100x75 m nagyságú lelőhely. 29. Középcsala VIII. őskor Az egykori Facskó tanyától ÉK-re, a környezetéből jelentősen kiemelkedő, 121,6 m magas domb K-i oldalán, 110 m átmérőjű lelőhely. 31. Kis es a la, Csal a csárda VI. bronzkor Az 54. sz. út Ny-i oldalán, a Kiscsala, Csala csárdától D-re fekvő sekély mélyedés D-i lezárását képező dombokon 120 m átmérőjű lelőhely. 32. Kiscsala, Csala csárda VIII. bronzkor A Csala csárdától DNy-ra található, 113 m magas pontot övező facsoporttól 70 méterre K-re, kisméretű, 50 m átmérőjű lelőhely. 33. Kiscsala, Csala csárda VII. bronzkor (Makó k.) A Csala csárdától DNy-ra található 113 m magas ponttól D-re elterülő, 112,7 m magas domb közepén és K-i oldalán, ÉNy-DK irányú 150x100 m nagyságú, közvetlen a magaspart szélén elterülő lelőhely. 34. Jegyző dűlő III. őskor A Csala-Császártöltési csatornától D-re mintegy 400 méterre, a Jegyző-dűlő D-i határát alkotó erdősáv és a Duna-völgyi-főcsatorna által határolt szögletben ÉD-i irányú, 200x100 m nagyságú lelőhely. 39. Sziget I. bronzkor (késő) A Sziget dűlőt K-Ny irányban keresztülvágó dűlőúttól É-ra 120 méterre, ill. a Duna-völgyi-főcsatorna partján található állattartó teleptől 1500 méterre K-re, 100 m átmérőjű lelőhely.