Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Schön Mária: A hajósi sváb gyermeknyelv

A hajósi sváb gyermeknyelv 433 katschi is. A tojás a Gackile. Minden gyermek kedvenc esti munkája volt a tojások (Gackala) összeszedegetése. Az állatok gyermeknyelven történő megnevezésének alapja a hangutánzás is lehet. így lesz a tehén dr Muh (tehát hímnemű), a kutya dr Bauau, a liba dr Wure (szintén hímnemű, holott a liba köznyelvi alakja nőnemű: d Gaus), a kisliba Wurde, a kakas a Gockalr vagy Gockalare. A gyermek az állatnevekkel együtt megtanulja hívogatásuk és hessegetésük szókincsét is. A libákat a wuriwuri hívogatja, a huíi pedig terelgeti, a hudaussi ill. a hudeini kifelé ill. befelé terelgeti - mivel a liba a Wure, Wurde mellett lehet Huti, Hutrle is. Esténként az Eini, Hutrla! / Eini, Wurala! (Libácskák, befelé!) szóval hajtották az ólba. SZENTEK ÉS ÜNNEPEK Jézus és Isten gyermeknyelvi elnevezésében a Tatte / Vattr (apu / atya) ill. ezek kicsinyített formái fordulnak elő. Mikor dörög az ég, annak okozója a Hemmltatte vagy Hemmltattile, a Hemmlvattr vagy Hemmlvattrle, vagyis az Égapó, az Égatya vagy Égatyácska; Mersch, s Hemmlvattrli tuat jetz schealta! (Hallod, az Égatyácska haragszik.) Vagy: Herad V 's,jetz tuat s Hemmltattdi schealta, wenn V fiatig seand". (Halljátok, az Égapó haragszik, ha rosszak vagytok!) Vagy: Mei Muattr hat állama! gseit, wenn so a Weattr kamma ischt: Jetz kammt dr Hemmltatte! (Anyám mindig azt mondta, mikor vihar közeledett: Jön már az Égapó!) Az idősek meséje szerint mennydörgéskor haragudhatott rájuk a Jézuska is: Wenn 's duarned, nach schealtid s Jesukendle. (Ha dörög, akkor fenyegetőzik a Jézuska.) A Jézuskának négy neve van: a Jesukend / Jesukendle (Gyermekjézus / Gyermekjézuska), továbbá a Hearrgidle (a Herr Gott összeforrt és kicsinyített alakja, szó szerint: Úristenke) valamint a Chrischkendle (a Jézuska karácsonyi neve). Imában ezenkívül előfordul a német földön általános gyermeknyelvi Jesulein is. A Jézuska küldi a gyermekeknek a téli csodát, a havazást, amikor cukorkával szórja be a földet: Jetz schickt is s Hearrgidli en waißa Zuckr. (A Jézuska most fehér cukrot küld nekünk.) Amikor a nagy pelyhek szállonganak, akkor a Jézuska vagy az angyalkák kirázzák az ágyneműjüket, a dunyhájukat: Jetz tuat s Hearrgidli sei Zuadecki ausschittla, d Feadra fliagid raus. (A Jézuska most kirázza a dunyháját, azért röpködnek a tollak.) Vagy: Miar haud ema gseit: Wenn 's schnaicht, nach teand d Engala iahri Zuadeckana ausleera, ausschittla. Hu, jetz kammid großi Feadra, d Engala schittlid jetz iahri ganzi Bettr aus! (Mi havazáskor mindig úgy mondtuk, hogy az angyalkák kiürítik és kirázzák a dunyhájukat. Hú, micsoda nagy tollak röpködnek! Az angyalkák most kirázzák az összes ágyneműjüket.) Sok gyermekima fordul a Jesulein mellett az őrangyalkához is (Schutzengile) fohásszal.