Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Schön Mária: A hajósi sváb gyermeknyelv

402 Schön Mária csúfnévképző a szó végére. így lett a Jule (Julianna) szóból Jul (Julcsa) és a Hele (Ilona) névből Hel. Talán a magyar -csa képző került a Lintscha név végére is, elsősorban a Madli (Magdolna), de a Paulina csúfolására is. A hajósiak maguk úgy nyilatkoznak, hogy a keresztnévvel való nagyon elterjedt csúfolás nem volt szép szokás. Szerencsésnek tudhatták magukat azok, akiknek a neve nem volt átalakít­ható csúfnéwé: Mich/ (Mihály), Tobias, Endres (András), Imrickes (Imre), Linor (Eleonóra), Mágyás (a német Matthias nem létezik, csak ez a magyar név ilyen kiejtéssel), Hueire (Heinrich) stb., de ezekre néha becézett formák léteznek: Má­gyásle, Michile stb. Voltak olyan asszonyok, akiket egy életen át csak csúfnéven is­mertek. - Haragos kedvükben az emberek a csúfnévképzőt magyar nevekre is rára­gasztják: Berci, Norbi, Gerdl, Lindl, Zsolti, Sanyi Hajóson az általános megszólító alak a csúfoló alak volt, amivel a családon belül és falun belül is egymást szólították, vagy másokról beszélgettek: - A falube­liek is így szólították egymást, nemcsak a családban: Reza, Marcsa. Ha találkoz­tunk az utcán: Hová mész, Marcsa? Mo gahscht na, Miadl? - Két testvér közül az egyik Juszti volt, a másik Miadl (Marcsa). Azt Máriának senki nem hívta, egyedül az egyik nagynénje. így panaszkodott a testvérének: Téged mindenki Jusztinák mond, én meg mindenkinek Miadl vagyok. Csak a nagynéni mondott Máriát (Mia­de), sőt néha Marikát (Miadile). Die gotzig Bäs hat Miadi and and iamal no Mia­dile gseit. Ennek úgy tudott örülni. Odahaza az anyjának és az apjának is Miadl volt. - Becknének két lánya van, akik kiskortól kezdve csak csúfnévvel illetik egymást, most már 70 év körüliek: Rosl és Jul (Roza és Julcsa), de ha magyarul szólnak egymáshoz, akkor Rozinak és Julinak nevezik egymást. - Nagyapai nagy­nénénk a két fiát mindmáig Joschlnak (József) és Hanslnak (János) mondja, a Josche és Hans helyett. - Egy asszony fél lábbal a sírban szabadult meg a csúfne­vétől: - Én mindig a Kadl (Kata) voltam az anyámnak meg a két fiútestvéremnek, az apámnak azonban rendesen Kade (Kati). A fivéreimet anyám Franzlnak és Endresnek mondta. 20 éves koromban szülési trombózist kaptam, és a szomszédok már a halálomról beszéltek. Attól kezdve a családban mindenkinek Kade lettem. Egymást a gyerekek is szívesen csúfolták. A gyűjtés során eddig összejött 52 névcsúfoló rigmus, ebből családnévre 15, a többi keresztnévre vonatkozik. De van csúfolkodó a nagymama és nagypapa nevére, a kéményseprőre, a fogatlan vagy a buta gyerekre, a rossz tulajdonságokra rámutatok is stb. András kapitás, Bankschaißr Mágyás! (András kapitás, padba szaró Mátyás!) Fuaßaneckr, Fuaßaufstreckr. (Fuszenecker, lábot emelget.) Schi, bis maarga bischt hi. (Schön, holnapig megdögősz.) Beck, bis maarga bischt vareckt. (Beck, holnapra neked nyekk.) IA Esi Tentafaß, gang en d Schual and leann au was! (I A nagyszamár, az is­kolában tanulj ám!)

Next

/
Thumbnails
Contents