Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Bereznai Zsuzsanna: Egy hajósi sváb legényke cselédsora a Bácskában (1938-1940)

Egy hajósi sváb legényke sorsa a Bácskában 355 lédasszony fejt, de a savókihordásban segíteni kellett. A vajköpiilést is csinálnia kellett, egyszerre ketten köpültünk a két darab faköpiilővel. De a vajból mi nem ehettünk, azt eladták. Túrót hetente készítettek eladásra, a fédérés kocsi tele volt vele. A napi tej változó volt, mert bocik is voltak. En meg hajtottam a szeparátort. A gépbe be kellett önteni a tejet, és leválasztotta a tejszínt. Aztán állították még utána egy darabig, mikor meghártyásodott, azt is leszedték. A tanyán tenyészett állatok jelentős részét értékesítették: A szar\>asjószágot, a disznót, a baromfit mind eladásra is tartották. Felvásárló ügynökök járták a tanyákat. Jött motorral egy ember, a motoron tábla volt. Ez a Papp nevű ügynök a gazdával tárgyalt. Utána másnap tudtuk: Na, máma pakolás lesz! Két-három marhát vittek el egyszerre. De a hentesek is vásároltak fel állatokat tőlük. A tejfeldolgozás a magtárban és a konyhában zajlott. A betonozott magtár volt a búzatárló is. Ez egy nagy kamra volt. Volt egy elválasztott része, ott a pocokon aludt a tej tízliteres edényekben: faedényekben, fazekakban altatták, de ezek nem voltak nagyok. A konyhában folytatódott a tej feldolgozása, a tűzhelyen. Csináltak édes túrót és érett túrót (Saukäse), eladásra is. Sajtot nem csináltak. A túró készítése a cselédlány dolga volt, tisztán dolgozott. A tyúkólak kis melléképületek voltak, a járószinten ülőkékkel és létrákkal. A kiscsirkék óljában mindegyik kotlónak volt egy venyigével befonott házikója, mely a frissen kikelt csibéket védte a patkánytól vagy a menyéttől. A tanyaház alatt pince volt. A birkahodály mellett, a szalmakazal alatt pedig verem volt, húsz-huszonöt méter hosszan. A birkahodály a juhok szállása volt, melyet adónak neveztek, harminc-negyven birka fért el benne. 1937-ben Ott Ede tanyás gazdának már volt két darab lóvontatású vetőgépe, karikás boronája, több kasza az aratáshoz, illetve a szénakaszáláshoz, volt négy trágyahordó talicska. Cséplőgépük nem volt, a gazda aratáskor cséplőgépet hívatott a tanyára. Volt három-négy üstház is az udvaron, melyet kukoricaszárral fűtöttek ebben főtt a krumpli a disznóknak. A gazdacseléd munkája Amikor Kübler István megérkezett a vaskúti tanyára, a gazda a kommenciós béres gondjaira bízta: - Stefi, komm mal her! Siehst du den Mann? (Stefi, gyere csak ide! Látod ezt az embert?) -Ja. (Igen.) - Dem folga, wie wenn 's Vattr wäre, verstanden?! Also vorwärts! (Ennek úgy szót fogadni, mintha édesapád lenne, megértetted? Na, indulás!) Kübler István gazdacseléd munkája elsősorban az állatok gondozása, legeltetése, a tanyaudvar rendben tartása volt. A rangsor a következő volt: az első évben