Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Bereznai Zsuzsanna: Egy hajósi sváb legényke cselédsora a Bácskában (1938-1940)

350 Bereznai Zsuzsanna - Na, witt da Reng? Na, kell a gyűrű? - Ha-a, i will 'a itt. Nem, nem kell. A disznótorban vidáman ettek-ittak, muzsikáltak az emberek. A Péter családban különösképpen, hiszen ott minden férfi muzsikus volt, gombos harmonikás. Hajósra eljárt egy vaskúti harmonikás ember a lakodalmakba, akinek a dalai nagyon megtetszettek a legénykének: Én azt annyira bámultam. És akkor mindjárt azt gondoltam, hogy énnekem ilyen harmonika kéne! Kübler István a nagyapja harmonikáját örökölte. De új hangszert csak 1949ben tudott vásárolni, a hajósi búcsúban. Mikor az iskolából hazamentem, az volt az első, hogy a tarisznyát - mert akkor nem volt táska — ledobni, és már neki a gombos harmonikának... Már tizenhárom éves voltam, amikor a fonóban játszottam. Én megkerestem akkor évi huszonnégy pengőt. Az nagy pénz volt. S akkor elmentem májusfákat is mán muzsikálni. A karácsonyi ünnepkörben a legénykék eljártak köszönteni és suprikálni. - Globt zes Christus! Dicsértessék a Jézus Krisztus! - így köszöntek be a házba. Majd a következő szavak hangzottak el a vesszőzéskor: - Frisch andgsand, frisch andgsand, s andr Jahr wiedr gsand! ('Frissességet, egészséget, frissességet, egészséget, a jövőben ismét egészséget!') Karácsonykor ezt a köszöntőt mondta a hajósi legényke: I wentsch Ana glickligi Weihnachtsfaiteg, s Chrischkendli mit am krausa Haar, Fried und Einigkeit, nach dem Tod die ewige Freid and Glickseligkeit. Magyar fordítása: Boldog karácsonyt kívánok göndörhajú Jézuskával, békét, egészséget, halál után az örök örömöt és üdvösséget! Újévkor Kübler István ezt a köszöntőt mondta: I wentsch Ana a glickligs nuis Jahr, gsanda Laib and a längs Leaba, sollid no vill Jahr gsanda Laib valeaba!